BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Sándor Csaba, a Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Sztochasztika Tanszékének egyetemi docense számelméleti kutatásokat folytatott Bolyai-ösztöndíjasként, az az additív reprezentációs függvényeket és a Stanley-sorozatokat vizsgálta. „A Bolyai-plakettet minden évben egy matematikus kapja, akinek az ösztöndíj ideje alatti munkásságát a legjobbnak értékelik. Nagy öröm volt számomra, hogy én részesültem ebben az elismerésben. Az elmúlt két évben is műegyetemi kolléga kapta ezt a díjat, örülök, hogy a sort én is folytathattam” – vallotta a plakett átvétele után a kitüntetett. Elmondta: „a Bolyai-ösztöndíj addigi kutatómunkája elismerése és egyben annak kifejezése volt, hogy jelentős eredményeket vártak tőle”. A Bolyai-plakett elnyerésével úgy érzi, nem okozott csalódást. „A matematikai kutatás ma már csapatmunka. Az ösztöndíj ideje alatt sikerült bővítenem azok körét, akikkel rendszeres a közös munka”- osztotta meg munkájáról, majd hozzátette, fél évig vendége volt Yang kínai kutatótársa, együtt végzett szakmai tevékenységük máig tart, eredményeiket hat tudományos cikkben publikálták. Sándor Csaba szerint a Bolyai-ösztöndíj összehozza a tudományos szakembereket: nemrégiben ismerkedett meg Pach Péter Pál szintén ösztöndíjas műegyetemi kutatóval, akivel már három közös témájú cikket publikáltak. „Egy nyaralás során elkezdett beszélgetésből családi barátság és kiváló munkakapcsolat alakult ki, és mint kiderült, a kutatás mindkettőnknek az egyik szenvedélye.” (Sándor Csabával a Bolyai-ösztöndíj elnyerésekor a bme.hu készített interjút – szerk.)

Czél Gergely, a Gépészmérnöki Kar (GPK) Polimertechnika Tanszékének adjunktusa, aki a szálerősítésű polimer kompozitok továbbfejlesztésével, tulajdonságaik vizsgálatával és javításával, valamint célirányos tervezési módszerek kifejlesztésével foglalkozott az újszerű anyagokból készült alkatrészekhez. Célul tűzte ki a fémek rendkívül kedvező, biztonságos, úgynevezett „szívós” tönkremeneteléhez hasonló jellemzők elérését nagy teljesítményű szálerősített polimer kompozitok alkalmazásával, amellyel például biztonságosabbá tehetők a szénszálas kerékpárvázak, és nagy szilárdságú földrengésbiztos épületek tervezhetők. A díjazott műegyetemi kutató nem számított a most megkapott elismerésre, és nagyon boldog, hogy kutatómunkáját a legjobbak között tartják számon. A jövőben is precíz és kitartó munkával fog dolgozni választott szakterületén. „A Bolyai-ösztöndíj az elmúlt években lehetőséget biztosított számomra, hogy munkaidőm jelentős részét kutatással töltsem. A kuratórium a három éves munka kiváló minősítésével megerősített abban, hogy a választott tématerület és maga a kutatói pálya nekem való, így ezen az úton kívánok tovább haladni” – árulta el a díj átvétele után a bme.hu-nak. (Czél Gergellyel a Bolyai-ösztöndíj elnyerésekor a bme.hu készített interjút - szerk.)

Bolyai emléklapot vett át és egyben második hároméves ösztöndíját nyerte el Hegedűs Ferenc, a GPK Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék egyetemi docense, aki az elmúlt támogatási időszak eredeti kutatási célját teljesítette, vagyis folyadékban ultrahang gerjesztette buborékok dinamikáját vizsgálta speciális körülmények között. A mikronméretű buborékokból álló, ultrahangos besugárzás hatására képződő buborékfelhőkben – bizonyos paraméterek esetén – nagy nyomás és magas hőmérséklet keletkezik, a buborék lökéshullámot bocsáthat ki, illetve különböző kémiai reakciók indulnak be. A kutató a most lezárult kutatási programban ezeket a lökéshullámokat vizsgálta. A kutatási időszak alatt összesen 8 impakt faktoros publikáció született. Eközben német tudományos kapcsolatait is hasznosítva, nagyobb kapacitású számításokat és gyorsabb szimulációkat végezve, kibővült a vizsgálati kör, illetve a buborékok kémiai reakcióinak vizsgálata került a további kutatások fókuszába. Az idén induló következő hároméves támogatási programban a cél a szonokémia ipari alkalmazásával kapcsolatos módszertan megalkotása a rendkívül sokféle és bonyolult egymásra hatással rendelkező üzemeltetési paraméterekhez. Ehhez a mély tanulási módszereket (deep learning) is szeretnék segítségül hívni: csak egyetlen buborék esetében is kb. 2 billió paraméter kombinációról kell információt összegyűjteni és kezelni optimális üzemeltetési stratégiák kidolgozásához. A kutató hosszabb távú célja a buborékfelhőkben az egyedi buborékok együttes, koherens mozgásának elérése, ami nagyobb hatékonyságú kémiai aktivitást eredményez. Véleménye szerint az egyik első konkrét gyakorlati alkalmazási terület a szonokémia technológiájával történő hidrogéntermelés lehet, amely folyamat az elektromos vízbontással szemben energiahatékonyabb megoldást jelenthet. Maga a vegyület energiaraktározó képessége igen nagy, így sok területen, pl. az elektromos autókkal szemben a hidrogéncellával üzemelő járművek jobb alternatívát képviselnek (pl. nincs szükség költséges akkumulátorokra). (Hegedűs Ferenccel a Bolyai-ösztöndíj elnyerésekor a bme.hu készített interjút – szerk.)

Kollár Zsolt, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi docense, aki az elmúlt három év során elsősorban az 5G-s vezeték nélküli szűrőbank alapú többvivős modulációs eljárást (FBMC) vizsgálta behatóbban. Ezzel az eljárással növelhető az adatátviteli sebesség, valamint javítható a rádiófrekvenciás spektrum kihasználhatósága. A kutatási program keretében új eredményeket ért el az adó struktúra optimalizálásában, valamint a nemlineáris hatások javításában, amelyekkel növelte e módszer pontosságát, illetve csökkentette az alkalmazhatóság költségeit. Szintén új eredményeket ért az ún. R-DFT eljárás vizsgálatában: a jelfeldolgozási algoritmus különféle implementációs lehetőségeit elemezte és hasonlította össze számításigény és kvantálási hibára való érzékenység szempontjából más, hasonló eljárásokkal. Így valós időben pontosabban lehet meghatározni a rádiófrekvenciás spektrum kihasználtságát egy viszonylag egyszerű hardveres megoldással. Az ösztöndíjas támogatási időszak eredménye továbbá öt konferenciacikk, hét folyóiratcikk (ezekből négy impakt faktoros folyóiratban), illetve két előadás. (Kollár Zsolttal a Bolyai-ösztöndíj elnyerésekor a bme.hu készített interjút – szerk.)

Mosonyi Milán, a Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense, aki napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományos területén, kvantum-információelmélet terén folytatott kutatásaira nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia támogatását. „A Bolyai-ösztöndíj nagyon fontos anyagi segítséget nyújtott ahhoz, hogy a futamideje alatt a lehető legtöbb időt tudjam kutatással tölteni. Természetesen nagyon örültem, hogy a bírálók kiemelkedőnek értékelték a pályázatot lezáró kutatói jelentésemet. Az ilyen pozitív visszajelzések fontos megerősítést jelentenek és támogatást adnak a további munkámhoz, amit a Bolyai-ösztöndíj után jelenleg egy Lendület kutatócsoport vezetőjeként folytatok” – árulta el a több hazai és nemzetközi díjat is elnyert fiatal szakemnber, aki egy évtizedet töltött külföldön, majd 2016-ban a Müncheni Műszaki Egyetemről tért haza alma materébe. (Mosonyi Milánnal a Bolyai-ösztöndíj elnyerésekor és az MTA Lendület Program keretében létrehozott Kvantum-információelmélet Kutatócsoport megalapításakor készített interjút a bme.hu – szerk.)

Oláh Julianna, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének adjunktusa, aki a tbc-baktérium fehérjéinek kutatásaira kapott Bolyai-ösztöndíjat. Két olyan fehérje működését vette górcső alá, amely nagymértékben segíti a tbc-baktérium gyógyszerekkel szembeni ellenállását. Kutatásai főként a gyógyszertervezés előtti fázisra összpontosulnak, ám a végső cél a hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztése. „Nagyon örültem, hogy az akadémia a legeredményesebb pályázók között tart számon. Büszke vagyok rá, hogy eredményeimet háromgyermekes édesanyaként értem el úgy, hogy a támogatási időszak alatt két gyermeknek is életet adtam és e mellett folytattam a tudományos munkát” – árulta el személyes érzéseiről a műegyetemi kutatónő. A most elnyert kitűntetés az öröm mellett megerősíti Juliannát abban is, hogy három kisgyermek mellett is helyt tud állni kutatóként és oktatóként egyaránt. Bízik abban, hogy ez a mostani elismerés egy újabb lépcsőfok számára az MTA doktori cím megszerzéséhez szükséges pályázat elkészítéséhez. (Oláh Juliannával a korábbi Bolyai-ösztöndíj elnyerésekor a bme.hu készített interjút. A műegyetemi kutatónő a közelmúltban vehetett át egy kisgyermekes kutatóknak szóló akadémiai pályázatot, amelyről a bme.hu is beszámolt. – szerk.)