BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Tartalmas konferencián mutatta be a Műegyetem a felsőoktatás és az ipar együttműködésének példáit, bevált konstrukcióit, valamint aktuális kutatásait, az ezekhez kapcsolódó eredményeket.

   

„A Műegyetem és az ipar kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza, még ha olyan sokoldalú szervezeti egységek korábban nem is voltak, mint a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a BME Innovációs Napján a Q épület Simonyi Károly termében, utalva az immáron kétéves szervezeti egység legfontosabb feladataira: az egyetemi és a vállalati tudományos munka összehangolására, az eredmények gyakorlati hasznosításának gyorsítására, a kutatási tevékenységek részleges vagy teljes piaci finanszírozásának módszertani kialakítására, valamint az egyetemi oktatásnak a vállalati igényekhez történő közelítésére. Az akadémikus visszatekintésében felelevenítette: az önálló egyetemi részleg, egyben kutatásszervezési modellként is működő BME FIEK megalakítása sokak munkáját dicséri. „Az elnyert projekt viszont csak az egyik vetülete volt a Központ gondolatiságának: a tervet részben megvalósítottuk, hogy egy hosszú életű, a FIEK szellemiségét a jövőben is képviselő szervezeti egység jöjjön létre” – fogalmazott az akadémikus, kiemelve: „a Műegyetem színvonalas és erőt sugárzó intézmény, ehhez elengedhetetlenül szükséges az ipari szférával való meghatározó együttműködés. Megjegyezte: „az egyetem ugyan nem iparvállalat, tanszékei nem tervezőirodák, kutatólaborok, de hallgatóink a szilárd alapok megszerzése után az MSc, majd a PhD képzés során egyre szorosabbra fűzött szálakkal kötődnek a cégek által feltárt valós problémák megismeréséhez és megoldásához”. Józsa János elmondta még: a kölcsönös kapcsolatok erősödésének példája lehet a közeljövőben bevezetni tervezett, a tapasztalt szakemberek oktatásban kamatoztatható tudására alapozó ipari PhD is. „A kilencedik karként működő BME FIEK mellett meg kell említeni a csaknem 80 tanszéket: az itt tevékenykedő kollégák a szürke eminenciások pótolhatatlan munkáját végzik” – tette hozzá.

    

   

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ipar és az egyetem új típusú együttműködését megvalósító szervezetet négy jelentős ipari partnerével, a Siemens Zrt.-vel, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, a Nokia Kft.-vel és a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel közösen alakította meg az NKFIH támogatásával 2017-ben.   A BME FIEK új modellt jelentő rendszerének kialakítására és a pályázatban vállalt kutatási feladatok elvégzésére az NKFIH a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 milliárd forint támogatást, a résztvevő vállalatok összesen 2 milliárd forint forrást biztosítanak. A konzorcium minden tagja aktívan közreműködik a BME új szervezeti egységének irányításában és munkájában. A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a Műegyetem a partnervállalatokkal hosszú távú stratégia mentén, egységesen kezelje a vállalati-egyetemi kapcsolatok eddig gyakran elkülönülten értelmezett területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, a beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva magas minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között.     A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, egy döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amelyben a vállalatok és az egyetem vezetői vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai és a versenyszféra képviselőinek harmonikus együttműködését.

    

    

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke programindító előadásában Palkovics László üdvözletét is továbbítva elmondta, örömteli, hogy az Innovációs Napot jelentős számú érdeklődő előtt tartják. Ez fontos üzenete a piacnak, ami az újfajta szellemiség megerősödését igényli. „Az országban 8 helyen létesült FIEK annak idején üdítő nóvumnak számított, mára pedig mindegyik a források racionális, hosszú távú felhasználásának hasznos eszköze lett: megfogalmazódott az igény, hogy egymástól kell tanulni, valamint hogy a fenntarthatóság érték, nemcsak környezetvédelmi szempontból” – tolmácsolta a tárcavezető biztató szavait az NKFIH vezetője, majd arról beszélt: a hivatalnak is meg kell találnia a helyét ebben a rendszerben, „fokozatosan több közvetítő-hídépítő szerepet érdemes vállalnia a sok szereplő között”. Birkner Zoltán szerint Magyarországon az innováció és a kutatásfejlesztés alapjai jók, az a szemlélet azonban még nem megszokott – és a FIEK ebben kivétel –, hogy már a tudományos döntések megszületésénél megjelenjenek a piaci szereplők szempontjai. Az elnök fontosnak tartja, hogy az egyetemi vezetők is értik azt az igényt, amely a kis- és közép-, valamint a nagyvállalatok felé nyitásról szól. Úgy vélte, a piaci és intézményi kapcsolatokat az a kétszer 18 hónapos egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázat erősítheti, amely esélyt ad a tudásmenedzsment új alapokra helyezésére.

     

    

„Szoktuk mondani, hogy az egész több mint részek összessége: a BME nyolc kara a műszaki, a természettudományi és gazdaságtudományi kompetenciák egymást jól kiegészítő és együttesen széles spektrumát műveli, amelyet a FIEK hatékonyan segít. Tudatosan hasznosítjuk azt, hogy egyetemünk egységben a legerősebb. A két projekt – a FIEK és az FIKP – a karok képességeire alapozva dolgozza ki tudományos, valamint innovációs eredményeit” – fogalmazott köszöntőjében a házigazda és a szervezők nevében Lengyel László, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) igazgatója, majd emlékeztetett, a Központ jelentése kettős: egyrészt a projektet jelöli, másrészt egy sajátos szervezeti egység, lényegében az egyetem kilencedik kara. A FIEK-projekt céljai között szerepel a vállalatok támogatásával megszülető és a vállalati igényeket támogató laborok kiépítése, az ipar által azonnal hasznosuló kutatásfejlesztési eredmények, valamint az ipari és egyetemi távlatos együttműködést biztosító modell. A FIEK-nek, mint szervezeti egységnek pedig más hármas funkciója van: a FIEK-projekt gondozása, az Ipar 4.0 Technológiai Központ, valamint a technológia és a tudástranszfer szolgáltatásait egyetemi szinten végző KFI iroda működtetése – ecsetelte a részleteket a szakember. Hozzáfűzte: a négyéves futamidejű projektnek most a félidejénél tartanak és az összegyetemi rendezvénynek számító Innovációs Napon a kormányzati, nagyvállalati, egyetemi szemszögből bevált jó gyakorlatokat mutatják be, egyúttal impozáns eredményeik példáiból is válogattak: kifejlesztett új technológiák (IoT platform, nanoszálas gyógyszertechnológia, magas biztonsági szintű akkumulátor felügyeleti rendszer, IoT/M2M adatanalitika), valamint kifejlesztett új prototípusok (nanogyógyszer downstream monitorozási alkalmazás, új technológiával előállított gyógyszer hatóanyag).

     

   

Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes a „Hatékony innováció a BME FIEK segítségével” című előadásában a megtérülés kérdésére kereste a választ: „mivel minden társadalomban az egyetem a tudásgazda, ezért működése napjainkban az oktatástól a gazdasági-társadalmi folyamatok katalizálásáig tart” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, a BME eredményessége is azon múlik, mennyire tudja átfogni ezt a spektrumot. A Műegyetemen a FIEK-től, mint induló projekttől annak intézményesülése felé megtett úton mérhetjük le az elért célok jelentőségét. „A BME FIEK-től, mint intézménytől azt várjuk, hogy az egyetemet integrált KFI szolgáltatásokkal egy új innovációs pályára helyezze, azaz létrejöjjön egy értéklánc, ami a műegyetemi tudásvagyonból hatékony, piaci értékkel bíró végeredményt generál” – jelentette ki a professzor, nyomatékosítva, hogy új stratégiát, új modellt alkottak a tudásvagyon-gazdálkodásban. A Műegyetemen a kutatási és fejlesztési eredmények és az ipari kapcsolatok eddig is léteztek, de a megkeresések zömében karokra és tanszékekre érkeztek. Ezek is nagyon értékes eredményeket értek el, de így nehezebb homogén minőséget garantálni, illetve még nehezebb multidiszciplináris igényeket kielégíteni – vázolt fel egy jelentős problémát, megjelölve a megoldást is: „egykapus, könnyen áttekinthető ügyintézésre, egy beárazott K+F kompetenciákat és kapacitásokat tartalmazó adatbázis alapján egy webshop jellegű hozzáférésre törekszünk, amely révén a hazai és nemzetközi tudáspiacra léphet az egyetem. A megvalósításban a FIEK-nek meghatározó szerepe van. Természetesen a kari K+F tevékenységek továbbra is jelentősek és támogatandók, ugyanakkor a projektek megvalósításában használhatják a FIEK „back-office” jellegű szolgáltatásait. Azaz az ipar-egyetem kapcsolódások átalakulása mindenképpen egy önkéntes folyamat kell hogy legyen, ami egyfajta „szolgáltatás orientációjú” integrálást jelent; eben az ipari kapcsolatok egyetemi résztvevői a projekt eredményes megvalósítása érdekében központi szolgáltatásokat vehetnek igénybe”. Kiemelte, a legköltségesebb a laboratóriumi háttér megteremtése, amelyekhez a vállalatok segítsége nélkülözhetetlen. „Az ipari innovációk viszonylag rövid, míg a társadalom egészét érintő megrendelések már hosszabb távon kamatoztathatók. Az egész emberiség javát szolgáló egyetemes tudás gyarapítása pedig közvetlenül nem, vagy csak nagyon sok idő elteltével térül meg. Ugyanakkor a BME küldetése, hogy mind a három szegmenssel törődjön. Azonban, hogy mi ezek optimális kombinációja, azt a mindenkori gazdasági környezet és fenntarthatóság határozza meg” – adott választ a bevezetőben feltett kérdésére a rektorhelyettes.

     

     

A köszöntők után a BME FIEK-el közösen dolgozó nagyvállalatok, Szilágyi Péter a Nokia Solutions and Networks Kft., Sőrés Péter Márk a Magyar Villamos Művek Zrt., Greiner István a Richter Gedeon Nyrt., Zeitler Balázs pedig a Siemens Zrt. képviseletében tartottak előadást a közös munka részleteiről, eredményeiről, sikereiről, egyúttal kitértek a nagyvállalat-egyetem együttműködések gyakorlatban bevált modelljeire.

   

Marosi György, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológiai Tanszék egyetemi tanára, a FIEK Pharmatech Kutatóközpont vezetője az egyetem szemszögéből és a gyógyszeripari tudományok irányából közelítette meg az együttműködés jelentőségét. Mint rámutatott, a villamosmérnöki tudástól a gépészeti ismeretekig a műegyetemi potenciál legszélesebb spektrumát használják fel a gyógyszeripari termékek előállításánál és a berendezések elkészítésénél.

      

    

A BME Innovációs Napon szakmai elismeréseket is átadtak: Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke Józsa János rektorral a szervezet innovációs és publikációs díjainak nyerteseit hirdették ki.   A 2018. évi innovációs díjat Hős Csaba, a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék (GPK) egyetemi docense kapta meg a Fővárosi Vízműveknek fejlesztett egyedi, nagyteljesítményű UV víztisztító berendezésért.      Az utóbbi öt évben a legtöbbet hivatkozott, az egyetem szakemberei által készített publikációért Mika László, a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék (VBK) tanszékvezető egyetemi docense, Cséfalvay Edit, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (GPK) egyetemi docense, és Németh Áron, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (VBK) adjunktusa vehetett át elismerést a megújuló forrásokból történő alapanyagokról közösen írt közleményükkel.        A BME legkiválóbb tudományos közleménye 2014-2018 díjazottja lett még a Polimertechnika Tanszék (GPK) részéről Bárány Tamás tanszékvezető egyetemi docens és a közelmúltban elhunyt egyetemi tanár, Karger-Kocsis József közös publikációja, amelyben rendszerezték az önerősített polimer kompozitok tématerületén elért eredményeket, továbbá javaslatokat tettek a jövőbeni továbbfejlesztési lehetőségekre.        A 2018. évi legjelentősebb, azaz a legmagasabb impakt faktorszámú folyóiratban megjelent tudományos közlemény díj kategóriában – a külföldi szerzőtársak mellett – az Elméleti Fizika Tanszék (Fizikai Intézet- TTK) tanszékvezető egyetemi tanára, Szunyogh László és tudományos főmunkatársai, Udvardi László és  Palotás Krisztián által a Nature-ben közölt, a mágneses skyrmionokkal foglalkozó tanulmány lett a nyertes.   2019-ben a BME adott otthont a XXXIV. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekciójának és a Műszaki Tudományi Szekciónak. (A műegyetemi rendezvényekről és a sikerekről a bme.hu is beszámolt –  szerk.) Ez alkalomból az alapítvány két különdíjat ajánlott fel mindkét szekció legkiemelkedőbb innovációs dolgozatáért: Barna Bencének (Kémiai és Vegyipari Szekció), valamint Schultz Domokosnak (Műszaki Tudományi Szekció).   Az OTDK legjobb előadói díját Tóth Gábor (Kémiai és Vegyipari Szekció), valamint Regős Krisztina (Műszaki Tudományi Szekció) kapták meg.

   

Kotán Attila, a BME kancellárja a délelőtti szekciót zárva az elmúlt egy évben végzett munkájának összegzéséről beszélt, valamint a terveiből villantott fel részleteket. Reflektálva a délelőtt elhangzottakra felhívta a figyelmet az egyetemre jellemző "kettőségre", mi szerint a BME jelenlegi működését egyaránt jellemzik a kiemelkedő eredmények (pl. a FIEK projekt), ugyanakkor egyes területeken komolyak az elmaradások (általános infrastruktúra, üzemeltetés és ezek informatikai támogatása).  Fontosnak tartja, e kettősség megszüntetését a fejlesztendő területek felzárkóztatását. Ehhez – a rövid távú programok mellett – közép és hosszú távú fejlesztési célok, és program szükséges.  Egy ilyen fejlesztési programban kiemelt figyelmet kaphat az ingatlan- és létesítményfejlesztés, az intézményirányítás és IT támogatásának megújítása, korszerű létesítménygazdálkodási és az üzemeltetési megoldások bevezetése. Fontos a folyamatos képzéskorszerűsítés, és az összegyetemi informatikai fejlesztések – ezek egyik fontos eleme egy egyetemi 5G hálózat kialakítása (az engedélyeztetés már zajlik) és az Ipar 4.0 megoldások mellett 5G alapú fejlesztések ösztönzése.  Megújulásra várnak a BME kollégiumai, fontos az egyetemi sportélet szervezeti és infrastrukturális feltételeinek megújítása is.  A már említett kettősség konkrét példájaként említette a konferenciának helyet adó Q épületet (ami azért már egy 10 évvel ezelőtti beruházás), ugyanakkor a másik oldalon a több mint 8 éve kihasználatlan V2 épület említhető (jelezte, hogy az egyetem már konkrét javaslatot tett a kormány számára az ingatlan hasznosítására, a magyarországi innovációval foglalkozó intézmények és piaci szereplők részére). Az intézményi-vállalati együttműködés zavartalanságát az igazgatási szakrendszerek korszerűsítése, egyszerűsítése és az integrált rendszerfelügyelet is segíteni fogja – tette hozzá. Az előadásokon megfogalmazódó kettősség további területeken is tetten érhető. A konferencia díjátadója megmutatta a BME kiváló szakmai eredményeit, a gyümölcsöző szakmai együttműködéseket.  Másfelől a hallgatói létszám folyamatos csökkenése, a nem kellőképpen kihasznált K+F források, a korszerűtlen egyetemi infrastruktúra az egyetemre váró kihívásokkal szembesít. „A BME brandinget erősítenünk kell: mutassuk be szakmai tevékenységünket partnereinknek és versenytársainknak, azaz pozícionáljuk jobban az egyetemet” – szólított fel a kancellár, aki szerint „a BME-nek van akkora súlya, tekintélye, hogy ne csak illeszkedjen, hanem alakítsa is az innovációs környezetet” – hangsúlyozta a kancellár, kiemelve: „a vállalati-intézményi együttműködésben a FIEK-modell irányt mutató, ideális, jó gyakorlat”.

  

    

A délutáni szekcióban az Ipar 4.0 központ nyílt napot tartott, eközben bemutatkoztak a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) műegyetemi tématerületeinek kutatói.

  

Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) Magyarország kormánya 2017-ben határozatban (1381/2017. (VI. 16.) Korm. Határozat a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programról) döntött a nemzetgazdasági jelentőségű felsőoktatási oktatást végző oktató-kutatók differenciált bérezésének támogatásáról, a felsőoktatási intézmények K+F+I kapacitásának növeléséről, valamint a GDP-arányos kutatásfejlesztési ráfordítási cél teljesülés elősegítéséről.   Az FIKP célja, hogy javítsa a felsőoktatási intézményi kutatási feltételrendszert Magyarország kutatási kapacitásainak növelése érdekében, erősítse a felsőoktatási intézmények működésében a kutatásfejlesztési és innovációs fókuszt, javítson a tudományos és kutatói utánpótlás feltételrendszerén, növelje a tudományos produktivitást és megerősítse a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció szerepét és jelentőségét a felsőoktatási intézmények körében.    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által koordinált kezdeményezésre pályázati felhívás formájában jelentkezhettek a magyarországi felsőoktatási intézmények. A programra pályázó egyetemeken működő kutatócsoportokat a K+F+I tevékenységük növelésére, tématerületek fókuszálására és a kiválósági potenciálok erősítésére ösztönzi a kiíró. A magyar kormány a támogatás 3 évében tervezetten 15 milliárd forintot oszt szét a sikeresen pályázó egyetemek tudományos munkával foglalkozó csoportjainak.   A Műegyetem tématerületei 1,4 milliárd forint éves támogatást kapnak az FIKP programban.    A BME négy tématerülete és vezetői: Nanotechnológia és anyagtudomány – Mihály György, a Természettudományi Kar Fizikai Intézet Fizika Tanszékének egyetemi tanára Biotechnológia az egészség és az ipar szolgálatában – Szarka András, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar gazdasági dékánhelyettese, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék egyetemi tanára Mesterséges intelligencia kutatása és alkalmazásai – Future Mobility – Gáspár Péter, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, valamint Mesterséges intelligencia kutatása és alkalmazásai – Smart City – Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára Víztudomány és katasztrófamegelőzés – Józsa János, a BME rektora, az Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanára

   

Nanotechnológia alkalmazásokban címmel Mihály György, Biotechnológia a Műegyetemen: Ötlettől a megvalósításig címmel Szarka András, Mesterséges intelligencia az ipar és a társadalom szolgálatában címmel Levendovszky János, Mesterséges intelligencia módszerek a járműirányításban címmel Gáspár Péter, valamint Új eljárások a víztudományokban és a katasztrófamegelőzésben címmel Krámer Tamás tartottak előadást és mutattak be rövid demókat. (A BME FIKP tématerületek kutatásait korábban a bme.hu is ismertette – szerk.)

   

HA-GI
Fotó: Philip János