BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Magyarországon is elindult a Making Science Make Sense (MSMS) elnevezésű oktatási program, amelynek célja, hogy tapasztalati alapon népszerűsítse a természettudományos tárgyak oktatását a 10-16 éves diákok körében. A kísérletsorozatok helyszíne a Csodák palotája, a program megvalósításához a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumot kérték fel. A szakkollégium tagjai kidolgozták a négy állomásból álló előadást, melyeken különböző kísérleteket mutatnak be. Az érdeklő tanulóknak összesen tizenöt alkalommal tartanak műhelyfoglalkozásokat novembertől májusig.

 

A kísérletek az emberi test működése köré épülnek:

 

Az első állomáson a gyomorban lévő enzimek táplálék lebontását szemléltetik, egy egyszerű kísérlettel: a nyálban található amiláz segítségével a keményítő lebontása.
Keményítőből készített oldat, Lugol-oldat hatására lilára színeződik. Ha nyálmintát adunk az oldathoz, rövid időn belül eltűnik az oldat sötét színe.

 

 

A második állomás a légzőrendszer működése.
Az emberi szervezet működésének legfontosabb feltétele a megfelelő oxigénellátás, amelyet a légzőrendszer biztosít. Az oxigén a levegőben található gáz, amely elsődlegesen az emberi szervezet energiatermelésében játszik szerepet. A légző rendszer központi szerve a tüdő, amelyet a rekeszizmok mozgatnak, ezáltal belégzéskor kitágul, és kilégzéskor összehúzódik. Belégzéskor oxigénben gazdag, friss levegő kerül a tüdőbe, míg kilégzéskor oxigénben szegény, “használt” levegő távozik.
A kísérlet során mesterséges tüdőt építenek pillepalackból valamint léggömbökből. A lufik szerepe kettős: az egyik a rekeszizmot, a másik pedig a tüdőt testesíti meg.

 

 

A harmadik állomás az idegrendszer működése.
Nem csak elektromos vezetékekben folyik áram, hanem az emberi szervezetben is. Amikor látunk valamit, hallunk valamit, ízlelünk valamit, azaz amikor egyáltalán bármit érzékelünk, akkor az érzékszervünk elektromos áramon keresztül jelez az agynak. Ezt a jelzést az idegrendszer szállítja. Az elektromos vezetékekben fémhuzal vezeti az elektromos áramot. Ezzel szemben az idegrendszerben sóoldatok, azaz elektrolitok vezetik az áramot.
A kísérletezés során a szakkollégium tagjai sóoldatokat készítenek, amelyet elektromos áramkörbe kötve, az áramkör nem szakad meg. Ezt valamilyen, az áramkörben elhelyezett fogyasztó működésével jelezhetjük (pl. LED-lámpa, zenélő képeslap, mini ventilátor)

 

 

A negyedik állomás a vázrendszer felépítését mutatja be.
Az emberi szervezet belső vázát a csontok adják. A csontoknak egyszerre kell merevnek és rugalmasnak lenniük, máskülönben nagyon könnyen deformálhatóak, törékenyek lennének. A csont merevségét elsősorban a kalcium-foszfát biztosítja, míg a rugalmasságáért a csontban található osszein felel, amely a csontban található szerves anyagok, pl. fehérjék gyűjtőneve.
A kísérlet során egy csirkecsontot tömény sósavba helyezve, a csont elveszti a merevségét, könnyen hajlítható, rugalmas lesz, mivel a sósav kioldja belőle a kalcium-foszfátot. Egy másik csontot lángba tartva az elveszti a rugalmasságát, ezáltal nagyon rideg, törékeny lesz, mivel a láng elégeti a szerves anyagokat.

 

 

Írta: Hollós Éva

Fotó: Szent-Györgyi Albert Szakkollégium

 

További cikkek a témában:

bme.hu