BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

A BME három oktató-kutatója és egy hallgatója is részesült a korszakalkotó műszaki-szellemi alkotások elismerésére szolgáló, egyik legrangosabb magyar díjban.

 

„A legtöbb díjazott későbbi teljesítménye bizonyította mind az előterjesztések meggondoltságát, mind az azt követő kuratóriumi döntések helyességét, indokoltságát” – emelte ki beszédében Gyulai József kuratóriumi elnök, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszék professzor emeritusa, utalva a kuratóriumi tagok immár három évtizedre nyúló munkájára. Az elnök rámutatott, hogy az idei harmincnégy előterjesztés elbírálása rendkívül nehéz feladatot jelentett, mert a jelöltek nemcsak kiemelkedő szakmai pályafutást, de az Alapítvány célkitűzéseivel egyező eredményeket mondhattak magukéinak. Nyolc díj, három életműdíj, az „In memoriam Gábor Dénes” elismerés valamint a „Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj” odaítéléséről döntöttek.

 

 

„Tudósaink eredményei világra szólók, de látnunk kell mögöttük a nemzeti tehetségbe ágyazott alkotó géniuszt és azt a környezetet, amelyből erőt lehetett meríteni, és amely intellektuálisan képes inspirálni őket” – hangsúlyozta köszöntő beszédében Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke a 28. alkalommal kiosztott Gábor Dénes-díj átadási ünnepségén. A múlt olyan kiemelkedő tudósai, mint a névadó, „mindannyian ugyanabból a termékeny földből merítettek erőt – a szigorú, de következetes iskolarendszerből tudást, a családjuktól szeretetet és magyarságtudatot kaptak, a pezsgő szellemi légkörből pedig nyitottságot és kezdeményezőkészséget merítettek.” Latorczai János emlékeztetett arra, hogy csak a múlt eredményeit ismerve lehet versenyképes, de fenntartható, a tudásra épülő társadalmat építeni a jövőben.

 

Idén is több műegyetemi kiválóság vehetett át díjat. Gábor Dénes-díjat kapott Józsa János akadémikus, építőmérnök, a BME rektora, tanszékvezető egyetemi tanára, az „egyre nagyobb globális értéket képviselő felszíni vizek hidrodinamikája, az elkeveredési hidraulika terén elért kimagasló eredményeiért; a tavi, folyami környezetben lejátszódó folyamatok innovatív vizsgálati módszereinek kifejlesztésében és a gyakorlatba való átültetése terén kifejtett tevékenységéért; tavaink, folyóink vízgazdálkodási feladatainak megoldását segítő egyetemi és akadémiai kutatóműhely létrehozásában, a nagyfelbontású mérési hidrotechnológiai elmélet kidolgozásában, a vízfolyások vízminőségének ütemezhetőségét segítő, meghatározó jellegű alkotó munkásságáért. Eredményei a hazai vízgazdálkodásban és a katasztrófavédelemben hasznosulnak.”

  

 

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy a díjazott fáradhatatlan munkáját személyesen is megtapasztalhatta a közelmúltban elindított vízkutatási program megalkotásában végzett együttmunkálkodás kapcsán.

„Az életpályát felfoghatjuk egy nemes, végtelenített magasugróversenynek: ebben a versenysorozatban úgy gondolom, hogy az én mostani Gábor Dénes-díjam az egyik legszebb magasság, amit eddig megugrottam” – e hasonlattal köszönte meg a díjat Józsa János, az egykori ifjúsági válogatott magasugró. Kiemelte a szakmai kapcsolatok, a vízügyi szolgálat, a Műegyetem közössége és a családja támogatásának fontosságát is. „Mit jelent a Műegyetemnek a Gábor Dénes-díj?” – tette fel a kérdést. „Ebben az évben alapította egyetemünk az oktatói gárda kiszélesítése céljából az ún. ipari professzor címet. Ennek kritériuma, hogy az illető legyen Kossuth-, Széchenyi- vagy Gábor Dénes-díjas.”

 

 

„A víz az élet minden részén jelen lévő vivőerő: egy globális probléma és egy globális érték” – hangsúlyozta a BME díjazott rektora a bme.hu kérdésére. A vízügyi szakterület az alapkutatástól a hasznosításig, a pénzügyi szempontokig bezárólag sokféle kérdést és alkotó jellegű, mérnöki tevékenységet igényel, ezért művelése a jövő mérnökei számára ígéretes lehetőségeket rejt – értékelte a rektor.

 

A 2016. év Gábor Dénes díjasai: Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a Közép Európai Egyetem professzora (a külhoni kategóriában); Babcsán Norbert mérnök-fizikus, az Aluinvent Zrt. alapítója; Bagaméry István villamosmérnök, a Mediso Kft. alapítója; Berényi Antal, orvos, orvos-közgazdász, az Amplipex Kft. alapítója; Frank Péter gépészmérnök, a Knorr-Bremse Kutatás-Fejlesztési Központjának igazgatója; Józsa János építőmérnök, a BME rektora; Simonyi Sándor gépészmérnök, a TRIGON Kft ügyvezetője, Ürge László vegyész, a DBH Investment ügyvezető igazgatója. Gábor Dénes életmű-díjas lett idén Dolhay Balázs orvos, a Dolhay Klinika Egészségügyi Kft. tulajdonosa; Meiszel László vegyészmérnök és Szabó Csaba Attila villamosmérnök. „In Memoriam Gábor Dénes” elismerést vett át Kovács László matematika-fizika szakos középiskolai tanár, fizikatörténész. A „Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat” idén Szlancsik Attila egyetemi hallgató kapta.

 

Szabó Csaba Attila, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék professzor emeritusa „több évtizedes kiemelkedő alkotótevékenységéért, nevezetesen a szélessávú hálózatokon és interneten keresztüli multimédia továbbítás kutatásában és oktatásában elért eredményeiért kapta az elismerést. A közösségi hálózati technológiák, alkalmazások és szolgáltatások, üzleti modellek innovatív kidolgozásáért és értékteremtő megvalósításáért, valamint a tudományos eredményeket bemutató nemzetközi szakmai konferenciák szervezéséért és angol nyelvű folyóiratok létrehozásáért, és abban magas szintű főszerkesztői munkájáért” – folytatódik a laudáció.

 

 

A professzor köszönetét fejezte ki és visszaidézve példaképeit, akik pályáján elindították. A néhai Barta István professzortól, a Híradástechnika Tanszék egyik első vezetőjétől sajátította el az ipari háttér jelentőségének felismerését. Szabó Csaba Attila Csibi Sándor professzor közvetlen munkatársi köréhez tartozott, ő vezette be a nemzetközi kutatási közösségekbe és megtanította, hogy csak nemzetközileg is releváns kutatási célokat érdemes kitűzni. Külföldi kollégái közül Imrich Chlamtac támogatását említette. Az utóbbi évek eredményeiért pedig tanszéki kollégáinak is köszönetet mondott.

 

 

„A professzor úr példakép számunkra, mert a következő generáció életét radikálisan befolyásoló területen ért el eredményeket: a közösségi hálózat alkalmazásaiban és az erre épülő üzleti megoldásokban” – hangsúlyozta köszöntésében Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „változó világunkban szükségünk van példaképekre: ők mutatják meg, hogy kitartással, szorgalommal, tehetséggel lehet innovatív eredményeket elérni.” Szabó professzor az egyetemi tanárok olyan elitklubjához tartozik, amelynek tagjainál a kutatás és az oktatás, a hallgatók nevelése egyaránt fontos volt” – egészítette ki.

 

Meiszel László vegyészmérnök, nyugdíjas tanácsadó, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar címzetes egyetemi docense „közel fél évszázados sikeres mérnöki munkásságáért, így az új műszaki elveken alapuló polipropilén szálgyártási eljárás kidolgozásáért és a gyártóüzem megvalósításáért, az első magyar membrángyártó üzem és kutatóbázis létrehozásáért, továbbá a hazai szénszálgyártás előkészítése, az alkalmazástechnikai kutató létrehozása terén elért eredményeiért, iparjogvédelmi tudatossággal párosult, példaértékű feltalálói tevékenységéért” kapta a kitüntetést.

 

 

Farkas Szabolcs a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala műszaki elnökhelyettese laudációjában az okleveles vegyészt, a vegyészeti innovációs terület elismert kutatóját méltatta, akinek „kutatásai kezdetben az anyagszerkezet és a száltulajdonság közötti összefüggések kutatására, a speciális szál-előállítási és alkalmazási technológiák fejlesztésére, új tulajdonságú anyagok előállítására” összpontosultak, később vált meghatározóvá munkájában a szerves szintetikus kémia, a biotechnológia, később pedig a fémszál-kutatások és a kompozitfejlesztések.

 

A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara 2014-ben címzetes egyetemi docens címet adományozott Meiszel Lászlónak, aki ma a szálalkalmazásokra oktatja diákjait. Meiszel László köszönőbeszédében felidézte, hogy az „ipari kutatások ’lövészárkában’ edződött”, ami gazdag szakmai tapasztalatokkal látta el, de a kitüntetés elnyerését kollégái munkájának is köszönheti, mint ahogyan tanárainak, családjának és feleségének is. „Sok minden változott körülöttem, a témák, a körülmények, de egy nem változott: a család, a tudás, a nemes dolgok felkarolása, amiben mindig is hittem. Még sok fiatalnak át szeretném adni ezt” – hangsúlyozta a díjazott.

 

 

Szlancsik Attila másodéves gépészmérnök MSc-s hallgató a „Szintaktikus fémhabok mechanikai tulajdonságainak becslése és mérése” című munkájáért részesült a „Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjban”. Kollár László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese laudációjában arról szólt, hogy a „hallgató három éve kapcsolódott be a BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszéken folyó, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoportjához is kapcsolódó kutatásaiba. Fémhabokkal összefüggő kutatómunkája komplex tevékenységet takar, a gyártástól a fizikai, mechanikai méréseken át a numerikus szimulációkig. Dolgozatában a szintetikus fémhabok rugalmassági tulajdonságait tanulmányozta, és nemcsak mérésekből származó, hanem elméleti megfontolásokra épülő eredményeket is elért. Utóbbiak új utakat nyithatnak meg a szintaktikus fémhabok alkalmazási lehetőségeit illetően, hiszen eddig főként energiaelnyelő alkalmazásokon tűntek fel, az elért eredmények azonban hozzájárulnak szerkezeti anyagként történő alkalmazásukhoz, és az ebből készült szerkezetek méretezésének egyszerűsítéséhez. Szlancsik Attila a kutatóktól elvárt alapossággal publikálta kutatási eredményeit rangos nemzetközi folyóiratokban. Kiemelkedő önállóságról, kreativitásról, problémamegoldó képességről tett tanúbizonyságot” – fűzte hozzá a BME rektorhelyettese.

 

 

Szlancsik Attila elsősorban tanárainak, különösen Orbulov Imrének, a BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék docensének, a BME GPK jelenlegi dékánhelyettesének valamint családjának és barátainak köszönte meg segítségüket és inspirációjukat.

 

 

A Gábor Dénes-díjat 1989-ben alapította a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésére. Az idén 28. alkalommal kiosztott díjban eddig 216-an részesültek az IT-távközlés, a gépipar, az energetika, a vegyészet és a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia, valamint az üzleti menedzsment és az oktatás területén elért eredményeikért.

 

 

Forrás: http://www.bme.hu/hirek/20161223/A_BME_rektora_a_Gabor_Denes-dij_idei_kituntetettjei_kozott