BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Kovácsoltvas szék, szerkezeti képlettel

2017. január 19. csütörtök

Emlékhelyet avattak a BME Ch épületében az egy évvel ezelőtt elhunyt Szántay Csaba professzor emeritus tiszteletére.

„Munkássága minden vegyészmérnök számára példát mutat abban, hogyan lehet kiválóan és gyorsan alkalmazni a tudományos alapkutatás eredményeit a gyakorlat számára hasznos eljárások kidolgozásában” – méltatta a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar nemzetközileg is elismert tudósát Faigl Ferenc, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja. A kar vezetője elmondta, Szántay Csabának éppen itt, a munkahelyén szerettek volna emléket állítani – elfogadva a professzor családjának felajánlását –, ahol sok-sok évtizeden át dolgozott, oktatott és kutatott, nemzedékeket nevelve a hazai vegyészmérnök-társadalom, kiemelten a gyógyszeripar számára.

A most felavatott emlékhely egy karosszék, amely „arra emlékeztet bennünket, hogy a nagy rohanásban időnként álljunk meg, üljünk le és gondolkodjunk úgy az elénk táruló szerves kémiai problémák megoldásán, ahogyan ő tette: hatékony, iparban is alkalmazható eljárásokat dolgozzunk ki, amelyek segíthetnek különböző betegségek gyógyszereinek gazdaságos előállításában és az emberek életminőségének javításában” – tette hozzá a VBK dékánja.

Az emlékhelyet Faigl Ferenc dékán és Mikó Zoltán műszaki kancellárhelyettes avatta fel a család tagjainak és a kar vezető tisztségviselőinek jelenlétében.

A kovácsoltvasból készült szék, amely a vinpocetin szerkezeti képletét jeleníti meg, Süli Mátyás kovácsmester munkája.

Szántay Csaba Salgótarjánban született 1928. január 4-én és a második világháborút követően, 1946-ban érettségizett a budapesti Szent Imre Főgimnáziumban. Ugyanebben az évben vették fel a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára, ahol 1950-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett. Oktatói munkássága mindvégig a Műegyetemhez kötődött. Az első hazai szerveskémia-tanszéket alapító Zemplén Géza műegyetemi professzor tanítványaként kezdett dolgozni, hivatásával a tanszékalapító által megkezdett munkát folytatta.

1950-től a Szerves Kémiai Tanszék kutatója, majd 1952-től aspiránsa volt, 1963-tól tudományos főmunkatársként, 1965-től címzetes docensként dolgozott (eközben 1965 és 1966 között a New York-i Egyetem vendégoktatója is volt). 1967-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, a tanszék vezetésével 1978-ban bízták meg, amelyet 1994-ig látott el. 1976-tól az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet osztályvezetőjévé is kinevezték. Professzor emeritusi címet 1998-ban kapott.

1956-ban lett a kémiai tudományok kandidátusa, 1965-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Az MTA levelező tagjának 1970-ben választották meg, rendes tagja 1982-ben lett. 1970 és 1976 között a Kémiai Tudományok Osztálya elnökhelyettese volt, 1996 és 1998 között az MTA és a BME közös alkaloidkémiai tanszéki kutatócsoportjának elnöke. 1998-ban lett a Támogatott Kutatóhelyek Tanácsának tagja. Később az MTA Jelölőbizottságának elnökévé is megválasztották. Alapító elnöke volt Magyar Feltalálók Egyesületének.

Szántay Csaba a természetes szerves anyagok neves kutatója volt, több mint 360 tudományos közleménye és 250 szabadalma jelent meg. A természetes szerves anyagokon belül az alkaloidok, a prosztanoidok, a feromonok, a juvenil hormonok és a terpenoidok kérdéskörével foglalkozott, emellett fontos eredményeket ért el a morfin és a prosztanoidok teljes szintézisének területén is.

Gyógyszerkémiai kutatásaiban kidolgozta a Cavinton agyi értágító gyógyszer ipari méretű gyártását, amellyel országos ismertségre tett szert, illetve a Vinkamin és az Emetin nevű gyógyszerek ipari szintézisét. Fontos eredményeket ért el egyes tumorgátló alkaloidok, a morfin, illetve különleges növényvédő szerek teljes szintézisének területén is.

Munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el. 1975-ben Állami díjat, 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át, 1999-ben pedig Széchenyi-díjat kapott számos összetett, később gyógyszerként alkalmazott vegyület szintéziséért és optikai izomerjeik szétválasztásáért. 2003-ban Tudományért Nagydíjjal, 2006-ban Prima-díjjal, 2008-ban Kametani Award-dal tüntették ki. 2011-ben Gábor Dénes-életműdíjat vehetett át. 2016-ban posztumusz kapta meg a Jedlik Ányos-díjat kiemelkedő feltalálói tevékenysége elismeréseként (a bme.hu erről szóló cikke ITT olvasható – szerk.).

Szántay Csaba fiával, ifj. Szántay Csabával, a BME VBK magántanárával a tudományos gondolkodás filozófiájáról, pszichológiájáról és a „jó kutató” mibenlétéről beszélgetett a bme.hu. Az interjút hamarosan közöljük.

BK - TJ

Fotó: Philip János

Forrás: http://www.bme.hu/hirek

Aktuális híreink