BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Senatus universitatis!” – szólította fel a Szenátus nyilvános ünnepi ülésének résztvevőit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jogarnoka. Vezetésével vonult a BME Aulájának virágdíszbe öltöztetett elnöki asztalához Józsa János akadémikus, a BME rektora, Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja és Habsburg György főherceg. A Szenátus tagjai közül jelen volt Kollár László akadémikus, tudományos és innovációs rektorhelyettes, László Krisztina nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes, Veszprémi Károly oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes, Dunai László akadémikus, a BME ÉMK dékánja, Czigány Tibor akadémikus, a BME GPK dékánja, Faigl Ferenc, a BME VBK dékánja, Varga István, BME KJK dékánja, Pipek János, a BME TTK dékánja, Koltai Tamás, a BME GTK dékánja, Jakab László, a BME VIK dékánja és Mihály György akadémikus, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke is. A tisztségviselők talárban, hivatali lánccal és fehér kesztyűben vonultak az ülésre. Szintén az elnöki asztalnál foglalta el helyét Krisztián Dávid, az Egyetemi Hallhatói Képviselet elnöke.

 

  

Felhangzott a Himnusz és a „Gaudeamus igitur” az egyetemi kórus előadásában, majd Józsa János rektor megnyitotta a Szenátus nyilvános, ünnepi ülését. Név szerint köszöntötte Habsburg György főhercegi őméltóságát, akivel együtt adta át a József Nádor Emlékérmeket, valamint a BME új Díszpolgárait, Barsiné Pataky Etelkát és Tuomo Siitonent. Örömmel köszöntötte Lovász László akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, aki az Egyetemen első alkalommal odaítélt „Neumann János” professzori címet kapta. A rektor üdvözölte Mari Mäkinen misszióvezető-helyettest Finnország Budapestre akkreditált nagykövetének képviseletében, valamint a tiszteletbeli doktorokat, az idén szintén először adományozott Ipari Professzor címet elnyert kitüntetetteket és a PhD vagy DLA fokozatot szerzett doktorokat.

Köszöntötte még a József Nádor Emlékéremmel idén kitüntetett oktatókat, a habilitált kutatókat, a Sztoczek József Emlékéremmel kitüntetett kollégáikat, az „Egyetemi Ifjúságért” kitüntetésben részesülteket, a „Műegyetem Kiváló Oktatója” cím birtokosait, valamint az első alkalommal meghirdetett BME cikkpályázat nyerteseit.

  

  

Immár hagyománnyá vált, hogy az ünnepi ülés első napirendi pontja keretében „A BME Díszpolgára” címet adományozza a Szenátus. „A Szenátus ebben az évben két ilyen cím átadását szavazta meg” – jelentette be Józsa János. A Szenátus azoknak a természetes személyeknek adományozza e címet, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, a BME érdekeit képviselő magatartásukkal, kiemelkedő mértékben hozzájárultak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez.

A Szenátus az önálló javaslattételi jogával élő rektor és a Gépészmérnöki Kar közös előterjesztésére az Egyetem Díszpolgára címet adományozta Barsiné Pataky Etelkának, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnökének, valamint az Építészmérnöki Kar kezdeményezésére Tuomo Siitonennek, a kortárs finn építészet meghatározó személyiségének.

  

Az ünnepi ülés második napirendi pontjaként Tiszteletbeli Doktori címet, és arról az egyetem pecsétjével ellátott, aláírt oklevelet kapott két, az egyetem által művelt tudományágakban nemzetközi tekintélyt szerzett tudós, akik kiemelkedő egyéni tudományos teljesítményük a BME oktató-nevelő és tudományos munkáját segítve járultak hozzá a BME kül- és belföldi megbecsüléséhez.

 

A BME ÉPK előterjesztésére a Szenátus tiszteletbeli doktorrá avatta Moravánszky Ákost, a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETH) professzorát, aki „évtizedek óta nemzetközileg elismert személyisége a történeti és kortárs építészet elmélete és története kutatásának, publikálásának és oktatásának. Egyetemünkön szerzett diplomát, majd Bécsben tanult Herder ösztöndíjasként művészettörténetet és műemlékvédelmet, 1980-ban ott is doktorált. Humboldt ösztöndíjasként Münchenben kutatott, dolgozott Kaliforniában, vendégprofesszor volt a Massachusettsi Műszaki Egyetemen, majd az egykori Iparművészeti Egyetemen, 20 éve pedig Zürichben (ETH) professzor. Intenzív kapcsolatot ápol hazai építészképző helyekkel. A BME Építőművészeti Doktori Iskola meghívott előadója”. A kitüntetett Kelet-Közép-Európa építészeti történetét, az Osztrák-Magyar Monarchia és utódállamai építészetét valamint építészeti anyagok nem műszaki vonatkozásait kutatja – hallottuk a tiszteletbeli doktortól, akinek az építészmérnöki tudományok tudományág terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységét ismerte el a Szenátus.

 

Faigl Ferenc, a BME VBK dékánja előterjesztésére tiszteletbeli doktorrá nyilvánították Dietrich Gudat professzort a kémiai tudományok tudományág terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért. A professzor „a Bielefeld Egyetemen 1987-ben szerezte meg PhD fokozatát Edgar Niecke vezetésével. 2002 óta a Stuttgart Egyetem szervetlen kémia professzora. Érdeklődésének középpontjában főcsoportbeli elemek, közöttük különösen a foszfor, valamint a szilícium és bór vegyületeinek kémiája áll. Kimagasló teljesítményű, nemzetközi hírű tudós, 181 közleményére 2977 idézet érkezett. Együttműködése a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékkel több, mint tizenöt éves, többek között MTA-DFG és OTKA-ERA Chemistry pályázatokban dolgoztak együtt és a közös munkákból eddig 13 közlemény született. A BME két korábbi doktoránsát is hosszabb időre (6 ill. 1 hónapra) fogadta laboratóriumában”.

 

 

„A nemzetközi kapcsolatok a tudomány talaján köttetnek, ám később túlmutatnak a szakmai köteléken, barátságokká lesznek” – fogalmazott Dietrich Gudat professzor.

  

Józsa János rektor a Szenátus nevében gratulált az új tiszteletbeli doktoroknak, jó egészséget és sikereket kívánt alkotómunkájukhoz, e mellett arra kérte őket, hogy továbbra is tartsák a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. „Viseljék olyan büszkén egyetemünk tiszteletbeli doktori címét, amilyen büszkék vagyunk mi is önökre!” – kérte.

 

„Neumann János” Professzori címet kapott a Szenátus ünnepi ülésének harmadik napirendi pontja keretében Lovász László akadémikus, az MTA elnöke.

 

A kitüntető címet a BME a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együtt hozta létre azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanárok elismerésére, akiknek tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez, és tevékenysége kötődik az Egyetemhez. Idén egy „Neumann János” Professzori cím átadását szavazta meg a Szenátus.

 

Friedler Ferenc, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke előterjesztését követően a kitüntetést az elnök és a rektor közösen adta át.

  Józsa János felolvasta Neumann János lányának, Marinának gratuláló levelét, amelyben Marina von Neumann Whitman édesapja leginkább figyelemreméltó és egyik legintellektuálisabb utódjának nevezte Lovász László professzort.

 

Idén a Szenátus 5 jelöltnek ítélte oda a Műegyetem legrangosabb kitüntetését, a József Nádor Emlékérmet. József Nádor Emlékéremmel azokat a személyeket tünteti ki a Szenátus, akiket kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, az egyetem jó hírének növelése érdekében kifejtett tevékenységük erre érdemessé tette. Ezen túl az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi munkaterületen nyújtott kimagasló teljesítményükkel elősegítették a BME fejlődését.

 

Az elismerést a negyedik napirendi pont keretében nyújtotta át Józsa János rektor:

 

Fi Istvánnak, az Építőmérnöki Kar Út és Vasútépítési Tanszék Professor Emeritusának, aki több mint négy és fél évtizeden keresztül végzett oktatási és kutatási tevékenységet a Műegyetemen. Oktatási munkásságának kiemelkedő eleme a „Korszerű elméleti alapokon nyugvó, fejlett gyakorlati készséggel rendelkező, a kivitelezési-, fenntartási technológiákat ismerő és a gazdaságosság szemléletét elsajátító mérnökképzés” alapelvére épülő kétlépcsős tanszéki oktatási program kidolgozása és megvalósítása. Több évtizeden keresztül végzett magas szintű tehetséggondozási tevékenységének eredményeként létrehozta szakterülete hatékonyan működő szakmai-tudományos műhelyét, amellyel hazai és nemzetközi szinten is elismertséget szerzett Egyetemünknek (Dunai László, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

  

Czvikovszky Tibornak, az MTA doktorának, aki 57 évvel ezelőtt szerzett diplomát a Műegyetemen. Hallgatóként aktív szerepet vállalt az 1956-os eseményekben, amiért eltiltották attól, hogy a Műegyetemen oktatóként hallgatókkal foglalkozhasson, ezért tudását az iparban, majd külföldön kamatoztatta, igazi világpolgár, aki 7 nyelven előadóképes. A rendszerváltás után hívták haza, tanszékvezetőként iskolát teremtett, megalapította a mai Polimertechnika Tanszéket. Az ehhez szükséges laboratóriumi háttérhez pályázatok útján több százmillió forint értékű műszereket és technológiai eszközöket szerzett be, tankönyveket írt, amelyekből ma is tanulnak a hallgatók. Számos új tantárgy kidolgozója és előadója, a Kar egyik legnépszerűbb oktatója. (Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

  

Faigl Ferencnek, a VBK dékánjának, aki 40 éve dolgozik az Egyetemen, 1997 óta egyetemi tanár. 1999-től 12 éven át gazdasági dékánhelyettes volt, 2013-tól a VBK dékánja. Kezdeményezésére jött létre a Pharmatech Modell Laboratórium, és egyik szervezője a 2016-ban elnyert FIEK pályázat gyógyszeripari programjának. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el az optikailag aktív vegyületek, és a poláris fémorganikus vegyületek kémiája és technológiája területén. Kiemelkedő a szabadalmi tevékenysége, 56 szabadalom társszerzője, ezek közül 12 eljárás hasznosult. Egyetemi szintű vezetői elismertségét jelzi, hogy 2016 decemberében őt bízta meg a Szenátus annak a bizottságnak a vezetésével, amelynek sikeres munkája nagyban hozzájárult a BME egységének megőrzéséhez. (Józsa János rektor előterjesztésére)

 

  

Petró Bálintnak, az Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Professor Emeritusának, aki 1961-től dolgozik a Tanszéken, 1989-től egyetemi tanár, 1979–1995 az Épületszerkezettani Tanszék vezetője, 1995–2002 az Építészmérnöki Kar dékánja. Az MTA doktora, az épületszerkezetek tervezésének elméletével kapcsolatos kutatásainak eredményeit Az épületszerkezettan és az épületszerkezetek tervezése c. könyvében foglalja össze. Közel hat évtizeden át elhivatottsággal, a tanszéke és szakterülete iránti elkötelezettséggel végzett, a hallgatóság és kollégái által egyaránt elismert magas színvonalú iskolateremtő oktatói munkájáért, szakmai közéleti és tudományos tevékenységéért, valamint oktatásszervezői-vezetői munkája elismeréséül kapja a díjat. (Az Építészmérnöki Kar előterjesztésére)

    

Zawadowski Alfréd akadémikusnak, a Természettudományi Kar Fizikai Intézet Professor Emeritusának. A világ az egyik legelismertebb magyar elméleti szilárdtest-fizikusa nemcsak munkásságával alkotott maradandót, hanem meghatározó módon segítette elő a hazai elméleti és kísérleti szilárdtest-fizika fellendülését is. 1992-ben vette át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének irányítását. Nevéhez fűződik egy modern, európai színvonalú fizikus-képzés kialakítása, és az akkreditált fizikus PhD-program létrehozása a Műegyetemen. Meghatározó szerepet játszott a Fizikai Intézet kísérleti laboratóriumainak megteremtésében és megerősítésében, a kimagasló professzorgárda kialakításában. (Pipek János, a Természettudományi Kar dékánja előterjesztésére)

  

„Nagy örömmel tettünk eleget feladatunknak, amikor átnyújtottuk a Szenátus által adományozott emlékérmeket. Érdemeik alapján Önök kivívták Egyetemünk elismerését. Bízom abban, hogy továbbra is szívügyüknek tekintik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlődését, munkáját” – e szavakkal kívánt további szakmai sikereket és jó egészséget a díjazottaknak Józsa János rektor.

  

Az ünnepi ülés ötödik napirendi pontja keretében az Ipari Professzori címek adományozása zajlott. Ipari Professzori cím azoknak a legkiválóbb gyakorlati szakembereknek adományozható, akik közreműködnek az Egyetem oktatási tevékenységében, egyetemi végzettséggel rendelkeznek és kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként a Kossuth-, a Széchenyi- vagy a Gábor Dénes-díj birtokosai. A Szenátus ebben az évben két ilyen cím átadását szavazta meg.

 

Ipari Professzor lett Horváth Adrián, a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési igazgatója, Széchenyi-díjas mérnök, a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat Elnökségének tagja, számos innovatív műtárgy tervezője. Ezek közül kiemelkedik a dunaújvárosi Pentele-híd, amelynek megvalósításában vezető tervezőként és a széleskörű szakmai együttműködés szervezésében és irányításában játszott meghatározó szerepet. A Műegyetem Építőmérnöki Karához való több évtizedes szakmai kötődése kiterjed a gyakorlati oktatásban való részvételétől a több tanszékkel folytatott kutatási és fejlesztési együttműködésekig. (Dunai László, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

  

Szintén az Ipari Professzor címmel ismerték el Simonyi Sándor, a TRIGON Electronica Kft. ügyvezető igazgatója tevékenységét. Dr. Simonyi Sándor 1976-ban szerzett gépészmérnöki diplomát, 1978-ban summa cum laude minősítéssel egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1993-ban megalapította a TRIGON Elektrotechnika Kft-t amelynek azóta is ügyvezető igazgatója. Hosszú évek óta számos kutatási területen, szorosan együttműködik a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karral. 2012-től a Magyar Mérnökakadémia tagja. 2014-től a Magyar Gépjárműipari Innovációs Konzorcium vezetői tisztségét tölti be. 24 találmány fűződik a nevéhez, amelyből 18 világszabadalmi bejelentés lett. Számos hazai és külföldi publikációt írt valamint szakmai előadást tartott. Csak az elmúlt évben átvehette a Magyar Gazdaságért díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat és a Gábor Dénes-díjat. (Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

  

Az ünnepi ülés hatodik napirendi pontja a Sztoczek József Emlékérmek átadása volt. E díjat azon egyetemi foglalkoztatottak méltó elismerésére alapította a Szenátus, akik több éven át az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, a fejlesztésben vagy más egyetemmel kapcsolatos területen nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták BME érdekeit.

Idén tízen részesültek a kitüntetésben:

Adamis Viktória, a Természettudományi Kar Dékáni Hivatalának hivatalvezetője, széleskörű koordinációs tevékenységéért, önálló, kreatív probléma-megközelítéseiért és kiemelkedő teljesítményéért.

   

Borók-Balogh Anikó, az Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszékének gazdasági ügyintézője, több mint két évtizeden át végzett szerény és odaadó, sokak által elismert tanszéki munkájáért.

  

Budai Erzsébet, a BME-OMIKK Tájékoztatási Osztályának szaktájékoztatója, hosszú időn át a könyvtárért, az Egyetemért és a Magyar Tudományos Művek Tára szakértőjeként végzett kiemelkedő munkájáért.

  

Csabay Bálint, a Központi Tanulmányi Hivatal igazgatóhelyettese, a Központi Tanulmányi Hivatal létrehozásában, majd szakmai igazgatóhelyettesként az adminisztrációs technológia kidolgozásában és a végrehajtás hosszú ideig tartó irányításában végzett kimagasló munkájáért.

   

Dvorszki László, a Rektori Kabinet Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója, Egyetemünk nemzetközi kapcsolatai fejlesztéséért, nemzetközi elismertségének növeléséért kifejtett, kiemelkedően sikeres munkájáért.

  

Horváth Gáborné, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének gazdasági ügyintézője, a tanszék mindennapos gazdasági ügyintézésében, a pályázatok kezelésében és munkaügyi területen végzett magas színvonalú munkájáért.

 

 

Kiss Eszter Mária, a Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának ügyvivő szakértője, 26 éve lelkiismeretes, kiemelkedő, a nemzetközi kapcsolatok terén és az angol nyelvű képzésben a karon végzett munkájáért.

 

Musa Ildikó, az Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék laboratóriumának vezetője, a laboratórium eredményes üzemeltetésében és a karon az építőmérnöki szakma népszerűsítésében meghatározó szerepet vállaló munkájáért.

 

Szabó Ilona, a Rektori Kabinet igazgatási ügyintézője és főtanácsosa, az Egyetemen 43 éven át elismerésre méltó profizmussal végzett kiemelkedő, precíz, önálló és megbízható munkájáért.

  

Takács Imre, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének műszaki ügyintézője, a mérnökképzés magas színvonalának biztosításáért végezett lelkiismeretes, oktatást segítő, több évtizeden keresztül végzett tevékenységéért.

 

 

Az ünnepi ülés ötödik napirendi pontjaként Józsa János rektor és Krisztián Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke nyújtotta át az „Egyetemi Ifjúságért” („Pro Juventute Universitatis”) kitüntetéseket.

„Egyetemi Ifjúságért” („Pro Juventute Universitatis”) díjat az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára adományozza a Szenátus olyanoknak, akik hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végeztek a műegyetemi hallgatók érdekében.

  

Idén négyen vették át az elismerést:

  

Péceli Gábor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi tanára, egyetemünk volt rektora, 2008 és 2015 között az Egyetem rektoraként végzett áldozatos munkája, valamint a hallgatói vezetőkkel való kiváló együttműködése egy sikeresen működő felsőoktatási intézményhez vezetett. A hallgatók érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége példaértékű minden egyetemi polgár számára. Rektori Hivatala nagymértékben hozzájárult az Egyetem stabilitásának és hírnevének megőrzéséhez. A hallgatókkal és a hallgatói mozgalommal való partneri kapcsolata kiemeli az egyetemi vezetők sorából.

  

Bihari Péter, a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense, a kar dékánhelyettese, aki 1995-től vesz részt az egyetemi oktatásban, 2010 óta egyetemi docens, 2012. augusztus 1-től oktatási dékánhelyettes a Gépészmérnöki Karon. Kiemelkedő oktatói munkája mellett oktatásszervezői tevékenysége is figyelemreméltó. Tevékenységét mindig hallgatóbarát hozzáállása kísérte. Több kari és egyetemi szabályzat megalkotója, melyek közül a legkiemelkedőbb a 2016-ban elfogadott Tanulmányi és Vizsgaszabályzat.

 

Daku Dávid, az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Képviselet egyetemi hallgatója, aki 2010-ben csatlakozott az Építészmérnöki Kar Hallgatói Képviseletének munkájához; 2012-ben az Egyetemi Hallgatói Képviseletbe került, ahol 2014 nyarán a szervezet elnökévé választották. Elnöksége alatt alakult át az Egyetemi vezetés a Kancellária megjelenésével. Ebben az új rendszerben megszilárdította a Hallgatói Önkormányzat helyét, aminek eredménye többek között az Hallgatói Kollektív Jogok Szabályzatának megszületése, de az ő nevéhez köthető a HÖK Alapszabály újraalkotása is.

  

Molnár László, az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Képviselet egyetemi hallgatója. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kari Hallgatói Képviselet tagja volt közel 7 éven keresztül. A szervezet elnöki feladatainak leadását követően 3 éven át az Egyetemi Hallgatói Képviseletben töltött be jelentős pozíciókat. Tagja volt a Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány Kuratóriumának, emellett a hallgatói pályázatok és a sport területén is jelentős örökséget hagyott a hallgatói mozgalomra.

  

  

A nyolcadik napirendi pont keretében átnyújtott „A Műegyetem kiváló oktatója” kitüntetésben azok az oktatók részesülhetnek – az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára – akiket az összes általuk oktatott kurzuson összesen legalább 100 hallgató véleményezett, és a kialakult sorrendben az első öt helyen szerepeltek. 2017-ban az elmúlt két félév oktatói, összesen tízen kaptak kitüntetést Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettestől valamint Krisztián Dávidtól, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökétől.

  

Andor György, a Gazdaság¬ és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszékének egyetemi docense.

  

Bihari Péter, a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense.

  

Horváth Gábor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi docense.

  

Kosztolányi János, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének tanársegédje.

  

Lakné Komka Kinga, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének adjunktusa.

 

  

Marcsa Attila, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékének mesteroktatója.

   

Sveiczer Ákos, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékének egyetemi docense.

 

   

Székely Péter, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Járműelemek és Jármű-szerkezetanalízis Tanszékének doktorandusza.

  

Tófalvy Tamás Martin, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa.

  

Vajda Ferenc, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszékének egyetemi docense.

  

  

A Szenátus ünnepi ülésének kilencedik napirendi pontja keretében adták át a "BME legkiválóbb tudományos közleménye 2012-2016" és a "BME 2016. évi legjelentősebb tudományos közleménye" pályázatok díjait. A BME a Pro Progressio Alapítvánnyal karöltve két kategóriában tudományos közlemény-pályázatot hirdetett a BME oktatói, kutatói és hallgatói részére. A pályázat célja a publikálás ösztönzése a legelismertebb tudományos folyóiratokban, ez által jobb helyezés elérése a nemzetközi egyetemi rangsorokban, illetve a kiváló műegyetemi kutatók elismerése.

  

„A zsűri tartotta magát a pályázati felhívás szövegéhez – egy karról csak egy díjazott lehet –, így nem minden kiemelkedő színvonalú pályázat  kaphat most elismerést” – figyelmeztetett a BME rektora, majd felkérte Salgó Andrást, a Pro-Progressio Alapítvány kuratóriumi tagját, hogy csatlakozzon hozzá az oklevelek átadására.

 

A BME legkiválóbb tudományos közleménye 2012-2016 díjat ebben az évben két közlemény is elnyerte.

  

A „Ground tyre rubber /GTR in thermoplastics, thermosets, and rubbers” című közlemény 2013-ban jelent meg a Journal of Materials Science című folyóiratban.  Háromszerzős közlemény, mindhárman az Egyetem munkatársai: Bárány Tamás, Karger-Kocsis József és Mészáros László. Oklevelüket Bárány Tamás vette át.

 

A „Comparison of electrospun and extruded Soluplus R – based solid dosage forms of improved dissolution” című közlemény 2012-ben jelent meg a Journal of Pharmaceutical Sciences című folyóiratban. Hétszerzős, közülük négyen az Egyetem munkatársai: Balogh Attila, Farkas Attila, Marosi György és Nagy Zsombor Kristóf. Oklevelüket Nagy Zsombor Kristóf vette át.

 

  

A BME 2016. évi legjelentősebb tudományos közleményének címe: „Real time confinement following a quantum quench to a non-integrable model”. A cikk a Nature Physics című folyóiratban jelent meg. Négyszerzős, közülük ketten az Egyetem munkatársai: Kormos Márton és Takács Gábor. Oklevelüket Takács Gábor vette át.

 

 

Az ünnepi ülés tízedik napirendi pontjaként építőmérnöki tudományokban kettő, gépészeti tudományokban szintén kettő, építőművészetekben egy, informatikai tudományokban szintén egy, villamosmérnöki tudományokban kettő,  matematika- és számítástudományokban szintén két habilitációs oklevelet adott át Józsa János és Mihály György, az Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHBDT) elnöke. Az oklevél tudományáguk területén önálló egyetemi előadások tartásának jogával ruházta fel a habilitáltakat.

 

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény visszaadta az Egyetemnek azt a jogot, hogy habilitációt ítéljen oda azok számára, akik eredményes tudományos, alkotó és szakirodalmi tevékenységüket, valamint magasszintű oktatói készségüket bizonyítják.

  

„Önök eredményes tudományos kutató, alkotó és szakirodalmi tevékenységüket továbbá tananyagformáló és -átadó előadókészségüket magyar és idegen nyelven nyilvános eljárás keretében bizonyították. Ezért Egyetemünk Habilitációs Bizottsága Önöknek habilitációt ítélt oda” – fogalmazott Józsa János rektor.

  

Habilitációs oklevelet vehettek át:

 

Borosnyói Adorján (Kompozit és beton anyagok kísérleti tanulmányozása)

Kajtár László (Komfort- és klímatechnikai kutatások)

Lengyel László (A szoftvermodellezés és tervezés, valamint a modellvezérelt alkalmazásfejlesztés területén végzett kutatások)

Majorosné Lublóy Éva Eszter (Beton szerkezeti elemek tűzállóságának vizsgálata)

Matolcsi Máté (A funkcionálanalízis különböző alkalmazásai)

Paál György (Az instacionárius áramlások kutatása, valamint az áramlástan területén végzett iskolateremtő tevékenység)

DLA Sugár Péter (Jelentős építészeti és belsőépítészeti alkotások)

Sujbert László (A jelfeldolgozás és az aktív zajcsökkentés területén végzett kutatások)

Szabó Zsolt (Ferromágneses és metaanyag modellek mérnöki alkalmazásai)

Szirmai Jenő (Görbült terek és nem-euklideszi geometriák kutatása)

   

„Domine Magnifice Rector! Domini Spectabiles Decani! Tisztelt Szenátus! Doktori cselekményeinket befejezve eleget tettünk azoknak a követelményeknek, amelyeket az Egyetem doktori szabályzata a doktor (PhD, illetve DLA) fokozat elnyeréséhez előír. Kérjük ezért, az Egyetem ruházzon fel bennünket a doktor fokozattal” – terjesztette elő a doktorrá avatandók kérését az ünnepi ülés hetedik pontjaként Józsa Vendel okleveles építőmérnök.

 

A doktori iskolák tanácsai doktori (PhD) és mester (DLA) fokozatot ítéltek oda építőmérnöki tudományokban 8, földtudományokban 1, gépészeti tudományokban összesen 12, építészmérnöki tudományokban 4, építőművészetben szintén 4, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokban 7, kémiai tudományokban 12, informatikai tudományokban 8, villamosmérnöki tudományokban szintén 8, közlekedés- és járműtudományokban 3, fizikai tudományokban 8, matematika- és számítástudományokban 3, pszichológiai tudományokban szintén 3, gazdálkodás- és szervezéstudományokban 4, filozófiai tudományokban 2  doktorjelöltnek.

 

Ebben az évben egy különleges doktorrá avatásnak is részesei lehettek a Szenátus nyilvános ülésének meghívottai. Kitüntetéses doktori címet szerzett Rózsa Levente, fizikai tudományok tudományágban. 

   

Kitüntetéssel avatható doktorrá a törvényi előírás szerint az, akinek elvégzett tanulmányai alatt a 9. évfolyamtól kezdődően az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeiről kapott bizonyítványában minden jegye jeles, beleértve az érettségi bizonyítványt is, az egyetemi alap- és mesterszakon végzett tanulmányai idején letett valamennyi kötelező vizsgáját, a doktori tanulmányai alatt letett kötelező vizsgákat, és doktori szigorlatán és védésén is a legmagasabbra értékelték. „Rózsa Levente, a Fizikai Tudományok Doktori Iskola jelöltje teljesítette e feltételeket, így a Köztársasági elnök gratulációját és a kitüntetéses doktori címhez járó köztársasági elnöki gyűrűt neki átadom” – jelentette ki a BME rektora.

A doktorjelöltek fogadalomtétele után Józsa János üdvözölte az új doktorokat azt kívánva nekik, hogy mindaz, amit ma ünnepélyesen megfogadtak, az életben a legteljesebb valósággá váljék.

Az ünnepi ülésen a Műegyetem énekkara a napirendi pontok után köszöntötte a kitüntetetteket, a habilitáltakat és az új doktorokat. A Szenátus nyilvános ülésének zárásaként a Szózat hangzott fel, majd a Szenátus a „Vivat academia, vivant professores!” dallamára vonult vissza.

Az átadásokat megörökítő fotók ITT lesznek láthatók és letölthetők.

- TJ -

Fotó: Philip János

Forrás: www.bme.hu