BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Felavatták a trópusi betegség első közép-kelet-európai kutatólaboratóriumát az MTA TTK-n.

  

„A legfőbb cél a gyógyítás: ráadásul a maláriakutatásnál nemzetközibb jelentőségű területet aligha lehetne találni” – mondta köszöntőjében Józsa János, a Műegyetem rektora a BME-MTA Maláriakutató Laboratórium megnyitóján. Hozzátette, a létrejött labor a természettudósok mellett orvosokat, járványügyi szakembereket is beemelhet a munkába, ami a gyógyászati alkalmazást segítheti. A rektor kiemelte a kutatócsoportok utánpótlás-nevelésben betöltött szerepét is.

 

  

„Fiatal intézményként már nagyon korán megfogalmaztuk, hogy a közelünkben lévő két egyetemmel szoros együttműködésre törekedjünk” – hangsúlyozta köszöntőjében Pokol György, az MTA TTK vezetője. Hozzátette, évtizedekkel ezelőtt nehezen volt elképzelhető, hogy biológusok, vegyészek, fizikusok az alapkutatástól az alkalmazásig úgy dolgozzanak közösen, hogy egyikük se legyen alárendelt szerepben.

 

 

A megnyitón jelen volt még Pipek János dékán (BME TTK), valamint protokolláris vendégek, szakemberek.

  

  

„A Lendület-kutatócsoportunkban kifejlesztett maláriadiagnosztikai eszköz jól vizsgázott. Diagnosztikai alkalmazások mellett a berendezés kiválóan alkalmas maláriaellenes hatóanyagok tesztelésére is” – jelentette ki a bme.hu érdeklődésére a BME Természettudományi Kar Fizika Tanszékének egyetemi tanára. Kézsmárki István a megnyitón a „Magneto-optikai maláriadiagnosztika: az ötlettől a klinikai tesztig” című előadásában összegezte az elmúlt évek közös munkáját, amely végül a kutatóegység létrejöttét is elősegítette (a vizsgálódások korábbi fázisairól a bme.hu többször beszámolt, legutóbb februárban – a szerk.).

  

  

A kutatócsoport által kifejlesztett magneto-optikai elven működő diagnosztikai eszköz régen kilépett a gyermekkorból: az elmúlt hónapokban már gyógyszerteszteket is végeztek vele. „Ilyenkor maláriaparazita-tenyészeteken vizsgálják új, potenciális gyógyszerek hatékonyságát” – ecsetelte Kézsmárki István. „A malária kórokozói a vörösvértestek megemésztésekor hemozoin kristályokat, vagy más néven malária pigmentet hoznak létre, amelynek mágneses tulajdonságait mérjük. Ha egy szer használ, a kórokozók által termelt hemozoin kristályok mennyisége csökken, amit a magneto-optikai jel azonnali csökkenése mutat. Thaiföldön végzett klinikai tesztjeink jól demonstrálják az eszköz diagnosztikai potenciálját: ha a beteg egymillió vörösvértestjéből egyetlenegy fertőzött, azt már képesek vagyunk kimutatni” – illusztrálta a műszer érzékenységét a kutató, hozzátéve, hogy a projekt során sok új ismeretet szereztek ezekről a kristályokról és az eljárásról, amely egyben új kutatási irányt jelölt ki a mágneses kristályokra alapozott diagnosztikában.

  

A kutatócsoport – bár külföldi kollégákkal is együtt dolgozott – a hazai laborháttér megteremtését tűzte ki célul, ezért itthoni együttműködőket keresett. „Vértessy Beátával és az MTA Enzimológiai Intézetében működő kutatócsoportjával vettük fel a kapcsolatot: ők az eddigi tevékenységükkel már bizonyították, hogy itthon is születhetnek jó ötletek a gyógyszerekre” – idézte fel a kezdeteket Kézsmárki István. „Ráadásul a professzorasszonynak akadémiai és műegyetemi kötödése is van, ami a gördülékeny kommunikációt segítette elő.”

  

   

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a malária okozta problémák jelentőségét, de van egy sajátos szempont is: a klímaváltozás miatt a terjesztéséért felelős szúnyog térhódítása várható a környezetünkben, ezért könnyen lehet, hogy a jövőben nekünk is szembe kell néznünk vele” – közölte a bme.hu kérdésére Vértessy Beáta, az MTA Enzimológiai Intézet Genom Metabolizmus Kutatócsoport, valamint a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék vezetője, aki „Plasmodium falciparum laboratórium Magyarországon: kurrens eredmények és tervek” címmel tartott előadást a megnyitón.

  

„Miért olyan nagy probléma a malária? Ennek a parazitának kialakultak olyan változatai, amelyek minden ismert gyógyszerre rezisztensek. A gyors rezisztencia kialakulását jól illusztrálja, hogy mostanra vannak olyan régiók, ahol a paraziták az artemisininnel szemben is ellenállóak (az artemisinin a malária elleni hatóanyagok egy új osztályát képviseli, amely gyorsan, még kifejlődésük korai szakaszában elpusztítja a maláriaparazitákat mind az állatok, mind az emberek esetében. A felfedezés 2015-ben orvosi-élettani Nobel-díjat ért – a szerk.)” – hangsúlyozta rávilágítva arra is, hogy a humanitárius megközelítés mellett – sok más szemponttal együtt – a gazdasági tényezők ugyanannyira lényegesek: a maláriával küzdő betegek csökkentett munkaképességűek az egészségesekhez képest. Az új gyógymódok keresése régóta a tudósok érdeklődésének homlokterében áll. „A gyógyítás első lépése az időben meghatározott, pontos diagnózis. Ezért is könnyen belátható, hogy a Kézsmárki István és csoportja által fejlesztett műszer rendkívüli jelentőséggel bír” – méltatta az eddigi eredményeket.

 

A két kutatócsoport vezetőjének összefogása készítette elő a labor megszületéséhez vezető út első állomásait. Mindketten megerősítették, hogy a Műegyetemen egy új sejtbiológiai labor kialakításához egyelőre még nem ideálisak a körülmények, ugyanakkor az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában egy ilyen típusú egységnek „természetes beágyazódása” van, ráadásul az együttműködő felek közel vannak egymáshoz. Az intézmények jelentős hozzáadott értékkel segíthetik a sikeres működést és közösen vonnának be hallgatókat, kutatókat a munkába. „Mindkét intézmény célja, hogy az egymást kiegészítő ismeretek szinergiákat teremtsenek” – vallják a kutatók.

 

A központ előreláthatólag nyolc-tíz főnek ad majd munkát, a további bővítés a sikerességtől és eredményességtől is függ. A kutatók remélik, hogy a BSc diplomamunkául maláriakutatási témát választók közül később többen folytatják tanulmányaikat MSc vagy PhD szinten is – hangsúlyozta Kézsmárki István.

  

A csoportvezetők beszámolóit Halbritter András, a BME Fizikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, „Kvarckristály mikromérleggel a malária ellen?” címmel tartott előadása követte, amelyben újszerű maláriadiagnosztikai vizsgálódásaik kezdeti fázisáról számolt be. „A kvarcórák órajelét a kvarckristály adja, amelynek jól definiált rezgési frekvenciája van: ha a kristályra egy rendkívül kis tömeget ráillesztünk, akkor a rezgési frekvenciája megváltozik és egy elhangolódott hangvillához lesz hasonló” – szögezte le a kutató. Hozzátette: a tervek szerint a speciálisan kifejlesztett kristályokat mágneses anyagokkal preparálják, ami a hemozoin kristályokat magához vonzza: ezek tömege – frekvenciaelhangolódás formájában – jelzi a fertőzöttség mértékét.

  

  

A senior kutatók után a labor jövőbeli munkájában kulcsszerepet vállaló PhD hallgatók mutatták be tevékenységüket.

  

„Az új kutatólaborban megfelelő háttér áll rendelkezésünkre, hogy különböző típusú maláriatörzseket tenyészthessük” – árulta el a bme.hu kérdésére Molnár Petra Andrea, a BME és az MTA Enzimológiai Intézetének doktorandusz hallgatója, aki „Antimaláriás hatóanyagok tesztelése magneto-optikai módszerrel” című előadásában beszélt a részletekről. „E törzsek nagyon gyorsan alkalmazkodnak a külső hatásokhoz, így könnyen ellenállóvá válhatnak a gyógyszerekkel szemben. A folyamat monitorozása nagyon fontos a malária elleni küzdelemben.” A munkához a világon máshol lévő laborok törzsgyűjteményéből kapnak mintákat.

 

  

A fiatal kutató a Műegyetemen végzett biomérnök MSc hallgatóként és az Oláh György Doktori Iskolában tavaly kezdte a doktori programot Vértessy Beáta témavezetése mellett. Azelőtt a mestertanulmányait a Kézsmárki István által vezetett Magneto-optikai Spektroszkópia Lendület kutatócsoportban végezte és Lisszabonban tett hosszabb tanulmányutat, ahol elsajátította a maláriaparazitákkal való biztonságos és hatékony munkát.

  

„Az eszközök tesztelése lesz a jövő feladata, ami további szakmai együttműködések lehetőségével kecsegtet” – jelentette ki. „Sok helyen használtuk már a magneto-optikai eszközt és felkeltettük a külföldi kollégák érdeklődését is. Terepi tesztek várnak ránk az idén novemberben Pápua Új-Guineán: ezt az utat a University of Western Australia egyik kutatócsoportjával való együttműködésünk teszi lehetővé.”

 

Orbán Ágnes, a BME Fizikai Tanszék doktorandusza, szintén a Lendület-kutatócsoport tagja, Skype-on jelentkezett Ausztráliából. „Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy a kutatásban az ötlettől egészen a sikeres klinikai tesztekig részt vehettem. A kutatómunka izgalma mellett, a projekt társadalmi hasznossága is komoly motivációt jelent.” Elmondta: évek óta foglalkozik maláriakutatással, ezért idén Pro Progressio doktoranduszi ösztöndíjat is kapott. Most a kifejlesztett magneto-optikai eszköz utolsó fázisához kapcsolódó kutatásokban vesz részt. Nemrég a thaiföldi Mahidoli Egyetem kutatókórházában végzett klinikai teszteket a műszerrel. „Malária a déli féltekén: terepi tesztek Pápua Új-Guineában” című előadásában a legfrissebb eredményeket ismertette: olyan körülmények között tesztelik a hordozható berendezést, amelyekben a tervek szerint a jövőben működnie kell (a fiatal műegyetemi kutatógárda munkájáról korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.).

 

Marton Lívia, aki Vértessy Beáta csoportjában az MTA Enzimológiai Intézetének doktorandusza „A Plasmodiumok molekuláris biológiája” címmel számolt be a Plasmodium DNS hibajavító mechanizmusairól és a lipid bioszintézisről is, amelyek a jelenleg lehetséges gyógyszertámadáspontok. „Laborunkban nagy hagyománya van a minden sejtben meglévő DNS hibajavító mechanizmusok kutatásának” – beszélt a kezdetekről a bme.hu-nak. „Azt tapasztaltuk, hogy a malária kórokozójával összefüggésben a szakirodalom számára ez egy kevéssé körbejárt terület. Hozzáfűzte: habár azt már tudományosan igazolták, hogy a kórokozó hibajavító mechanizmusának megtámadása elpusztíthatja azt, ennek hátterét még tovább kell vizsgálnunk.”

 

   

A fiatal kutató feladata lesz azon projektek irányítása, amelyeket alapkutatási céllal, a Plasmodium parazita megismerésére hoznak létre. „Igazán jelentős eredmény a malárialabor megszületése, így nem kell a jövőben mindig a világ távoli pontjaira utazni. Ha jól dolgozunk, ez a labor a pályázati lehetőségeinket is szélesíti. Hosszú út kezdetén vagyunk: sok tervünk van és az elkövetkező évekre rengeteg a tennivaló” – összegezte a reményeket a fiatal kutató.

 

 

HA -GI

Fotó: Philip János

Forrás: www.bme.hu