Réffy József
(1939-2006)
Réffy József 1939-ben született Szombathelyen. 1962-ben a Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd a BME Szervetlen Kémia Tanszékre került és itt oktatott 44 éven át. 1977-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 1994-ben egyetemi tanár címet kapott, és 1995-ben habilitált doktor lett. Volt tanszékvezető (1991-1998), dékán-helyettes, rektor-helyettes, minisztériumi főosztályvezető (1998-2002).
Tudományos téren elemorganikus vegyületek szerkezetvizsgálatával, spektroszkópiával, kvantumkémiai számításokkal foglalkozott. Több mint 100 publikációja jelent meg, számos nemzetközi konferencián tartott előadást, egy évet töltött Japánban a Tokyo University of Technology-n és eljutott Kínába is.
Sokrétű tevékenységéből kiemelendő oktatói munkája. Érdekes, színes előadásokat tartó kiváló oktató volt, mind az elsőévesek, mind a felsőbb évfolyamok hallgatói szívesen jártak be óráira. Oktatott még a korróziós szakmérnök-képzésben, a gépészmérnöki karon a termék-tervezőknek, és az angol nyelvű képzésben is. Munkáját a hallgatók is sokra értékelték, javaslatukra többször kapott elismerést. Vezetői beosztásaiban is értékes és rendkívül hasznos munkát végzett a tantervek, tantárgyprogramok kialakításában, a képzések átalakításában. A kreditrendszer elismert, legnagyobb hazai szakértője volt.
Több tudományos, műszaki és civil szervezetek aktív tagsági, illetve vezetői tisztségét vállalta el. Alapító tagja, majd titkára, hat évig elnöke volt az MTA Szervetlen és Fémorganikus Kémiai Munkabizottságának. Részt vett a Magyar Mérnöki Kamara munkájában, tagja volt a Természet Világa szerkesztőbizottságának és a professzorok Batthyány Körének. Az Európai Vegyészmérnöki Szövetség oktatási bizottságában a Magyar Kémikusok Egyesületét képviselte. Apáczai Csere János- és Trefort Ágoston-díjjal tüntették ki; 1986-ban a Vegyészmérnöki Kar legkiválóbb oktatójának választották.