Fontos információk

Adminisztráció

Számos tanulmányi ügy a Neptun.net számítógépes nyilvántartási rendszeren keresztül intézendő. A hallgatói ügyek adminisztrációját a Központi Tanulmányi Hivatal végzi. A KTH honlapján megtalálhatók a hallgatókra vonatkozó szabályok.

Szakmai, tanulmányi és egyéni problémáikkal forduljanak a Dékáni Hivatalhoz. Az oktatási dékánhelyettes (Dr. Tóth Blanka) fogadóórája hétfőn 14:15 órakor kezdődik. Javasoljuk, hogy a tanulmányi és egyéb lehetséges problémák jelentkezésekor mielőbb keressék meg a Dékáni Hivatalt, mert ilyenkor több esély van a nehézségek megoldására, mint később, mikor a problémák már halmozódnak.

A hallgatói vélemények, érdekek képviselete – a Hallgatói Képviselet (HK)

Ha figyelmesen áttanulmányozzák a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat és a különböző egyéb dokumentumok szövegét a Központi Tanulmányi Hivatal honlapján (www.kth.bme.hu), nagyon sok helyütt találkoznak a hallgatói érdekképviselet különböző feladataival. A HK elnöke heti rendszerességgel részt vesz a Dékáni Tanács (dékán, három helyettese, a Dékáni Hivatal vezetője, a szakszervezet képviselője) értekezletein, a Kari Tanács egy harmada hallgató. Ezen fórumokon számos kérdésről véleményt nyilváníthatnak, pl. mostanában a tantervek és a tantárgyprogramok vitája adott komoly feladatot a hallgatóknak is.

A testületi munkában való részvétel fontos feladat, de ebben nem merül ki a hallgatói érdekvédelem. A számonkérések és a vizsgák időpontját a HK oktatásért felelős tagjai véleményezik, részt vesznek a teljesítményértékelési-terv kidolgozásában. A tanszékek által meghatározott zh-időpontokat igyekeznek úgy összehangolni, hogy ne legyen különösen túlzsúfolt időszak, a vizsgaalkalmak előírt számának meglétét is ellenőrzik.

A HK eredményes munkájának fontos feltétele, hogy a HK tagjai megfelelő kapcsolatban álljanak a hallgatóság legszélesebb köreivel, ismerjék a problémáikat. Ehhez az is szükséges, hogy a HK-t megválasztó hallgatók gondjaikkal, javaslataikkal keressék meg a HK-t.

Az elsőévesek beilleszkedését segíti a Mentor Kör. 

Tapasztalatok, tanácsok

Az első időszak senkinek sem könnyű, sokszor a középiskolában könnyedén kiváló tanulmányi eredményt hozóknak is gyengébb eredményei is születhetnek. Az egyetemen sokkal nagyobb mennyiségű tananyagot kell megtanulni és megérteni 1-1 félév alatt, mint amire eddig szükség volt, amihez gyakran más tanulási technika szükséges, mint középiskolában. Fontos, hogy kialakuljon a lényeglátás. Az alapozó tárgyakban tanultak minden részletére ugyan nem lesz szükségük a felsőbbéves tárgyakban illetve a szakmai életük során, de az összefüggéseket készség szinten érteni kell később is. Ahogy haladnak tanulmányaikban, egyre könnyebb lesz a meglévő tudáshoz az újat hozzátenni, ha az alapozó tárgyakban minden szükségeset megtanultak. Ajánlatos az elején minden tárgyat folyamatosan tanulni félév közben is.

A tantervminta a diploma megszerzésének tanácsolt módját tartalmazza: minta, amelyet tanácsos követni. A mintatanterv a legegyszerűbb és legkönnyebb módja a képzés elvégzésének, a mintatanterv szerint haladók számára biztosítjuk, hogy minden szükséges kurzuson legyen hely, a teljesítményértékelések ne ütközzenek, stb.

A kreditrendszer lehetőséget ad az egyéni eltérésre. Az eltérés két fő típusa a gazdagítás és a pótlás. Gazdagításra a felsőbb években nyílik lehetőség, a nem teljesített tárgyak pótlása gyakoribb az alsóbb éveken, de felsőbb éveken is megesik. Előfordul, hogy valaki családi – egészségi vagy anyagi – okok miatt kényszerül eltérni a tantervmintától. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az előtanulmányi rend fontosságát: a tantárgyak előírt sorrendje nem változtatható; egy-egy meg nem szerzett jegy jelentősen akadályozhatja a haladást, további eltolódásokat vonhat maga után. A hosszan elnyúló tanulás sokkal kevésbé hatékony, a megszakítások visszavetik a hallgatót. A kreditrendszerből fakadó korrekciós lehetőség jó gyógyszer, de – mint a betegségek esetén – jobb a megelőzés.

A tapasztalt felsőbbévesek segítségét nehezen nélkülözheti a gólya, de nem árt egy kis óvatosság. Egyrészt a tantervek változnak, másrészt – több okból adódóan – nem minden tanács hasznos, számos példa van kellemetlen tévedésre.

Életkori sajátságok

A legtöbbet erről „öreg”, harmad-negyed-ötödéves hallgatóktól tudtuk meg – talán nem fölösleges, ha egy kicsit kitérünk rá (tudjuk, hogy nem tartozik az érintettek kedvenc témái közé).

Nagykorúság, érettség, felnőttség, egyetemi hallgatói lét, a középiskolai tanároknál lényegesen kevésbé beavatkozó tanárok, kevesebb ellenőrzés, nagyobb önállóság, esetleg távol a szülőktől stb. – nagyszerű és fontos dolgok. A gyorsan megváltozott helyzetet nem könnyű rövid idő alatt feldolgozni. Sokan vannak, akiknek évekbe kerül, amíg megtalálják saját önálló életükhöz a megfelelő belső vezérlést. Addig pedig az egyetemi élet „kirááááály” (pardon!), csak a kreditek nem akarnak gyűlni. Sokszor tettük föl a kérdést felsőbb éveseknek: Mi volt az oka az elején a gyenge tanulmányi eredménynek? „Hülye voltam” – jött többször a tiszteletreméltóan egyenes válasz.

A gólyák – és általában a hallgatók – szakmai kötődése, tapasztalata nagyon különböző: vannak, akik gyerekkoruk óta tudták, mivel szeretnének később foglalkozni, vannak, akik az utolsó pillanatban döntötték el, hogy hova jelentkezzenek, és olyan is akadhat, akinek ez a felvétel valami nemszeretem kényszermegoldás. Őszintén reméljük, hogy tanulmányaik során a most lelkeseknek nem fogunk csalódást okozni, és növeljük a kötődést azokban, akik most kevésbé idetartozónak érzik magukat.

Különbség lehet a hallgatók gyakorlati érzékében is: a szakközépiskolásoknak kezdetben behozhatatlannak látszó előnyük van. Szeretnénk a gimnazistákat megnyugtatni, hogy előbb-utóbb fel fognak zárkózni a szakközépiskolásokhoz, és önmagában a relatív laboratóriumi ügyetlenség miatt még senki nem hagyta abba a tanulmányait. A szakközépiskolásokat pedig szeretnénk figyelmeztetni, hogy kezdetben nekik könnyebb lesz, nehogy későn vegyék észre, hogy más sebességre kell kapcsolni.

Lehetőséget kívántunk nyújtani érdeklődő, ambiciózus hallgatóinknak arra, hogy az érdeklődésüknek megfelelő területeken a kötelező tananyagnál több ismerethez juthassanak hozzá. Bevezettük az ún. emelt szintű képzést (lásd előbb). Az emelt szintű követelmények teljesítését bármikor meg lehet kezdeni, tehát ha valaki az elején nem vállal a kötelező tananyagon túl emelt szintű vizsgát („Válogatott fejezetek….”), nem vesztett semmit; amikor már stabilizálódik a helyzete, bekapcsolódhat. Általában az egyes tárgyak alapszintjének teljesítése során derül ki, hogy az emelt szintet tudja-e teljesíteni a hallgató. Ha igen, a megfelelő „Válogatott fejezetek…” tárgyat a következő félévben veszi majd fel, és a teljesítését is akkor vezetik be az indexbe.

A kötelező tananyagon kívüli szakmai munkának kitűnő formája a tudományos diákkör (TDK), amelybe általában másodéves koruktól kapcsolódnak be a hallgatók. Ha ilyen munkát szeretnének végezni, forduljanak valamely oktatóhoz, akinek irányításával szívesen dolgoznának. A legjobbaknak módjuk van témavezetőjük irányításával egyéni tantervet összeállítani; sokan utaznak különböző külföldi egyetemekre, az ott tanultakat itteni tanulmányaikba beszámítjuk. 

 Az egyetemi évek nemcsak tanulásra valók

Felsorolhatatlan, hogy még mi mindenre, ami az értelmiségi (nem egyszerűen diplomás!) kialakulásához szükséges. Legyenek igényesek, nyitottak az emberi kapcsolatokra, az Önöket körülvevő szűkebb és tágabb világra. Azt se felejtsék, hogy Európa egyik nagyvárosában vagyunk, rengeteg magas színvonalú kulturális programra nyílik lehetőség, ezekkel a lehetőségekkel is élni kell.