Dr. Bátori Zsolt   Szociológia és Kommunikáció Tanszék

A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a kommunikációtudomány és -kutatás néhány paradigmatikus területére. A kommunikációval kapcsolatban gyakran az információátadást és -cserét szokták megnevezni mint feltételt, célt és legfőbb értékelési szempontot. Ám az információ a rendezetlenséggel áll kapcsolatban, más modellezhető kommunikációs helyzetekben pedig egyenesen mellékessé válik: elsődleges meghatározóvá a jelentések tulajdonítása, az interakció fenntartása, a hálózatépítés, tudáskultiváció vagy akár a kaotikus jelenségekre jellemző öngerjesztő folyamatok kerülnek. A kommunikáció szükségszerűen társadalmi, aminek messzemenő következményei vannak, és olyan összefüggések jönnek létre, amelyek túlmutatnak a személyközi kommunikáción. Egyrészt a személyközi kommunikáció meghatározóivá válnak, másrészt pedig egyénektől független jelleget is mutatnak. A társadalmi kommunikáció konvencionális, önkényes és mégis objektív valóság. Ha a szavak, mondatok, kulturális konstrukciók konvencionálisak és önkényesek, a vizualitás látszólag ellenük hat, hiszen a percepció sem nem konvencionális, sem nem önkényes. A vizualitás azonban sémák alapján működik, a sémákat a kultúra, a társadalom alakítja.