Szerves kémia II

általános kémiai és szerves kémia alapismeretek.

Tantárggyal kapcsolatos alapvető (el nem felejtendő) ismeretek:

Szénsavszármazékok

• A foszgén, karbamid, tiokarbamid, guanidin, szemikarbazid, ciánsav, etil-izocianát, etil-tiocianát, etil-izotiocianát, cianursav, ciánamid, diciklohexilkarbodiimid, diciklohexilkarbamid.

A diazometán, az azo-, diazo-, diazónium és rokon vegyületek

• Diazotálás, azokapcsolás.
• A benzoldiazónium-klorid és a diazometán.

A kén- és foszfortartalmú vegyületek

• Tiolok, szulfidok, szulfoxidok, szulfonok, szulfonsavak, foszfánok.
• A metántiol, dimetil-szulfid, dimetil-szulfoxid, metánszulfonsav, p-toluolszulfonsav.
• A trifenilfoszfán és a trifenilfoszfán-oxid. Wittig-reakció

Telítetlen savak és származékaik, lipidek

• A lipidek típusai, trigliceridek, foszfolipidek, terpének és szteránvázas vegyületek.
• Fumársav, maleinsav, akrilsav, arachidonsav.
• Nukleofil addíció α,β-telítetlen savakra.
• Telített és telítetlen zsírsavak képződése és lebontása az élő szervezetekben.

Halogénezett, hidroxi- és oxosavak valamint származékaik

• A glioxálsav, tejsav, piroszőlősav, almasav, borkősav, oxálecetsav és az α-oxoglutársav.
• Az etil-acetoacetát tautomérája és az acetecetészter-szintézisek.
• Laktonképzés, helyettesített savak átalakítása más helyettesített savakká.

Sztereokémia

• Az Emil Fischer féle d/l konvenció. Mezovegyületek, pszeudoaszimmetria.
• Abszolút és relatív konfiguráció.
• Reszolválás.

Aminosavak

• Aminosavak szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai.
• Az esszenciális aminosavak neve, szerkezete, rövidítése.

Peptidek és fehérjék

• A peptidkötés szerkezete. A fehérjék primer, szekunder, tercier és kvaterner szerkezete.
• A peptidszintézisek alapelve, védőcsoportok, aktiválási és kapcsolási módszerek.
• A fehérjék típusai, az enzimműködés.

Monoszacharidok

• Monoszacharidok nyíltláncú és laktol-gyűrűs szerkezete, mutarotáció.
• A d-glükóz, d-fruktóz, d-ribóz és 2-dezoxi-d-ribóz nyíltláncú és laktol-gyűrűs szerkezete.
• A monoszacharidok felépítése és lebontása.

Cukorszármazékok

• A monoszacharidok redukciója és oxidációja, cukoralkoholok és cukorsavak.
• Aldóz-ketóz átalakulás.
• A cukorfoszfátok és az aszkorbinsav szerkezete.

Az oligo- és poliszacharidok

• A maltóz, cellobióz, szacharóz, laktóz, cellulóz, keményítő szerkezete.

A nukleinsavak

• A nukleinsavak (DNS és RNS) szerkezete, előfordulása, és biokémiai jelentősége.
• A DNS és az RNS szerepe az információ tárolásában és a fehérjeszintézisben.

Kondenzált policiklusos aromás vegyületek

• A naftalin, antracén és fenantrén szerkezete, reaktivitása.
• A K-vitaminok és az ubikinon szerkezete és biokémiai szerepe.
• A trifenilmetán, és a tritil-csoport.

Öttagú egy heteroatomos heterociklusok

• A furán, pirrol és tiofén szerkezete, reaktivitása, szintézisének alapelvei.
• A porfinváz és biokémiai szerepe. A B₁₂-vitamin.
• Az indolváz: a triptamin és a szerotonin.

Öttagú több heteroatomos heterociklusok

• A pirazol, tiazol és imidazol szerkezete, reaktivitása, szintézisének alapelvei.
• A B₁-vitamin, biotin szerkezete és biokémiai szerepe.

Hattagú heterociklusok

• A pirán és származékai: flavonok, E-vitaminok.
• A piridin és a pirimidin szerkezete, reaktivitása, szintézisének alapelvei. Előfordulásuk biomolekulákban.
• A purin és pteridin váz.
• A NAD⁺, a FAD (B₂-vitamin), a B₆-vitamincsalád, valamint a fólsav szerkezete és biokémiai szerepe.

a vegyészmérnök hallgatók korszerű természettudományos alapképzése. A vegyészmérnök hallgatók sajátítsák el a Szerves Kémia alapjait, alakuljon ki a szerves kémiai szemléletük és megfelelő elméleti-, gyakorlati-, valamint anyagismereti alapokat kapjanak a későbbi szerves kémiai, szerves kémiai technológiai és biokémiai tanulmányaikhoz. A tárgy a Szerves Kémia I-ben tárgyalt anyag kiegészítése.