BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Erdey László
(1910-1970)

 

Alap és középfokú tanulmányait Szegeden végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen fizika-kémia szakon szerzett diplomát. Az egyetem III. Kémiai Intézetében nyerte cl „summa cum laude” minősítéssel a doktori címet. Több intézménynél (p1. Országos Közegészségügyi Intézet, a Főváros Vegyészeti Intézete) dolgozott 1950-ig, amikor is a BME Általános Kémiai Tanszékére nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak, ahol haláláig dolgozott.

1950-től 1953-ig a Vegyészmérnöki Kar dékánja volt. Az MTA 1951-ben levelező, majd 1955-ben rendes tagjává választotta. Tudományos kutatói munkásságát az analitikai kémia fejlesztésének szentelte. Kezdetben a térfogatos analízis módszereit kutatta. Kifejlesztette az aszkorbinometriát. A difenil-amin típusú vegyületek széleskörű vizsgálata indult meg a tanszéken a variaminkék redox indikátorként való alkalmasságának felismerését követően. Jelentős eredmények születtek a kemilumineszcenciás indikátorok fejlesztése, a nem vizes közegben végzett titrálások, az emissziós spektrográfia, az atomabszorpciós spektrofotometria, a lángfotometria, a termoanalízis, az aktivációs analízis, az elektroanalitikai módszerek, a gázkromatográfia és egyéb analitikai módszerek területén, valamint ezeknek a gyakorlati elemzési feladatok megoldásában. Munkatársaival több, mint 300 közleménye, számos szabadalma és szakkönyve látott napvilágot, tudományos előadásairól nem is beszélve. 1945-ben jelent meg a „Minőségi analízis” című tankönyve, majd 1947-ben a „Térfogatos analízis” című tankönyve, amelyek 10 kiadást értek meg. A „Súly szerinti analízis I-III” című tankönyve 1960-ban jelent meg magyarul, majd német és angol nyelven.

Munkássága elismeréseként 1951-ben és 1958-ban Kossuth-díjat kapott, 1950-ben a Népköztársaság Érdemrend arany fokozatával, 1955-ben és 1960-ban Munkaérdemrenddel, és röviddel halála előtt a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Az Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának 8 éven át osztálytitkára és számos munkabizottság elnöke és tagja, valamint a TMB Szervetlen Kémiai Bizottságának elnöke volt. Számos intézmény és tudományos társaság választotta tagjának, Pl. a RJPAC Analitikai Kémiai Divíziójának vezetőségi tagja, az ICTA és a CITCE tagja volt. Az MKE-ben és más kémiai társaságokban vállalt tiszteleti tagságot, s különböző tudományos folyóiratok főszerkesztői és szerkesztői tisztségét töltötte be. Tudományos munkássága mellett példamutató oktató-nevelő tevékenységet fejtett ki. Nagy gonddal, alapossággal előkészített előadásait örömmel hallgatták diákjai és munkatársai egyaránt. Saját egészségét nem kímélve alkotott, tanított és dolgozott.